Napi Hírek, 1932. június/1
1932-06-15 [0276]
Ez kevés megtakarítás mellett igen nagy közgazdasági es kulturális hátrány nyal járna mindkét városra. Helyesebbnek tartja egyetemek helyett tanszékek megszüntetését, ezeket az intézkedéseket is azonban csak átmenetieknek tekm ti. Az egyetemi könyvtárak dotálásáról beszélt ezután, majd hangoztatja, hogy a közgazdasági kar kérdését a hatos bizottság hozta ujböl szőnyegre. Kendkl vül fontos erdekek főzüdnek ahhoz, hogy a közgazdasági tudományok művelése' megmaradjon és fejlődjék, Mihelyt a közvélemény kialakultabban a kérdésben, hogy t az oktatásikét egyetemen, vagy egy helyen történjék-e, törvényjavaslat• ^ ' Az'olimpiai kiküldéseknél az állam nem tud megfeléL ő áldozatot hozni. Magénadományokból erre a célra mindegy 50.000 pen|ő áll rendelkezésre, amihez hozzá kell még számítani az uszok és a vízipólósok amerikai S turnéjából számitható hozzájárulást. Az úszókon és vizipolózókon kívül hat vivő, két boxoló, öt'atléta, két tornász, négy kis érő és egy vivózsüritag kiküldésóról van szó. •z n i w>vt A nem állami tanszemélyzet kérdésevei a legnagyobb energiával kiván-foglalkozni. A katolikus és protestáns egyházfőkkel tartott ertekezleteken arra a megállapításra jutottak, hogy az úgynevezett holland rendszer nálunk nem valósítható meg, mert 2.5 millió pengő kiadást igenyelne. A kérdést a tanítók nyugdíjigényeinek sérelme nélkül fogja megoldani és ugy. hggy a tanszemélyzet tagjai igazságosabban kapjak meg fizetésüket. A faegoldást illetőleg egy nézeten van Glaátfelder Gyulával abban a tekintetben, hogy maskéntlvalamilyen adó bevezetésével, nem lehet a dolgot megoldani. Változatlanul a hitvallásos iskolák"rendszerének alapján áll* A jogi oktatás reformjával szinten foglilkozik; ez a kérdés igen nagy szociális nehézségeket is rejt magában, mert a joghallgatók közül sokan foglalkozásuk miatt nem járhatnak rendszeresen az egyetemre. ' / /Folyt, köv./ >• Bécs. junius 15. /Magyar Távirati Iroda/ /A Matuska-per vl. folytatása./ Az elnök kérdésére kijelentette Matuska. nem tud visszaemlékezni arra, hogy találmányát valaha is felajánlotta tfolna egy»vasúttársaságnak. Találmányát épen a merényletekkel akarta ismertté tenni. Hírnevet akart szerezni Trockij módjára, aki szintén öt merényletet követett el és azután vette át a munkásosztály "vezetését. Találmánya megoldotta volna' Ausztriában a munkanélküliséget, mert á munkanélküliek támogatásának politikája Ausztriában hibás. Ugy képzelte, hogy'minden ország megijed az 6 merényleteitől. Ez nagy szenzáció lett volna. Az osztrák szövetségi vasutakat o lattá volna el hajtóerővel a Duna vizén felállított saját találmányú turbinák révén. Elnök: A vizsgálóbírónak erről sémát sem szólt. Matuska: Természetesen' Hol maradt volna akkor a szenttáéáó? Az elnök megkérdezi Matuskát, mikor vett tőle bucsut a szellem? ' * • Matuska azt mondja, hogy ezt nem tudja pontosan. Budapesten - folytatja - lakást bérelt és a lakást minden képzelhető színnel festtette j, ki* Sz az összes nemzeteket és vallásokat jelentette. „ Miután azt fejtegették, hegy meddig kisérte őt a szellem, Matuska az elsá anspachi merényletről kezd beszélni; Közben a bíróság asztalához akar sietni, ahol* a corpus delictik voltak, az elnök azonban leintette. Matuska "szerint ennél a merényletnél nem volt sző arról, hogy halottak ós sebesül€sky legyenek, csupán azt akarta, hogy az újságok írjanak róla. •• ~ Matuskát másodízben is elhagyta ereje, amikor a nézőközönség padsorsiban egy ülés zajosan felcsapódott. Matuska oda akart sietni, az élnök azonban a helyére hívta. Az első nemsikerált anspachi merényletről kijelentette Matuska , hogy akkoriban már magával hozott egy cédulát ezzel a felírással: "Munkás, hallgass rám, A hátad mögött állok! Erted küzdök!",az utolsó pillanatban azonban ezt újból magához vette, mert attól félt, hogy írását megismerik. A tárgyalást ezután félbeszakították.
