Napi Hírek, 1932. június/1

1932-06-02 [0276]

J § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház közjogi es igazságügyi bizottsága Tomosányi Vilmos Pál elnöklésével csütörtökön délelőtt folytatta az összef érhetlenségi törvényi avaslat általános vitáját. Györki Imre hangsúlyozta, hogy az összef érheti anség ui ren­dezése tárgyi okokból is szüks^ee, A felelős szerkesztőre vonatkozó ti­lalmi rendelkezés nem tartozik a \avaslathoz, esetleg az uj[ sajtójogi tör­vénybe kellene felvGnni. Kifogásolta a méltatlanság összef érhet ltsnseget is és junktimot kivan a javaslat és s választójog reformja között* Ilyen értelemben kisebbségi véleményt is terjesztett elő, a javaslatot nem fogad­ta el. . Farkas Gyula ellenzi, hogy bázmilyen ür%y alatt a javaslat tárgyalását elhalássza k. A forradalmi idők sok zavaros elsmet kavartác fel, akiknek ninos helyük a közéletben. A közvélemény részben ezért is követeli az összeférhetlenség ui, egészséges szabályozását* A választójog legszéle­sebb kiterjesztése is természetszerűleg maga után vonja a parlamenti szín­vonal sülyedásét, amint azt másutt is látjuk a ez is szükségessé teszi az összeférhetlenség szigorúbb radikális rendezését* Az Ítélkezést semmi eset­re sem engedné át a rendes bíróságoknak, mert azokat a politikától lehető­leg'mantesiteni te 11* A közös parlamenti biréságbsn kölcsönös biztosítékot lát. A birőság létszámát felemelné. A'szövetkezetek vezetőségére nem ter­jesztené ki a javaslat rendelkezéseit* Nom szükséges az üs yvedkópviselől© t eltiltani a jogvitás közigazgatási ügyektől* A javaslatot elfogadja. Wolff Károly szerint helyesebb lett volna a novelláris meg­oldás, mert a törvények felesleges változtatása nan helyes* A kazuisztikus törvonyho2ásnak nem barátja. Az ős .zeférhetlensóg a politikai tisztessé kérdése, amit alapelvként kellene törvénybe iktatni a az eseteket általáfiaa ez alá'vonni* A javaslatban sok kicsinyes szempont érvényesül, amit nem he­lyesel* A törvenyhozónek nem szabad hangulatok behatása alatt állania. A törvényhozó felszólalását egyéni (gyekben ugy kell szabályozni, hogy• füg­getlenségét ne érintse. Állást foglal az ellen, hogy a köztisztviselői kart összqférhetlenségi szempontbél külön csoport gyanánt kszoljék. A bírásko­dást a törvényhozásnál kívánja megtartani. Igen szerencsésnek tartja a ja­vaslatnak azt a részét, amely a ket ház tagjaibél alkotja a közös parlamenti bíróságot, mert ettől nivóomelledést vár. Az elnöki jelölést korrigálni szeretné, e&y helyett két tanácsot kellene alkotni* Ebben az-esetben a iog­ogyság megóvása végett teljes ülésről is kellene gondoskodni. A javaslatot a résziates tárgyalás alapjául elfogadja. ,J. Vargha Gábor szerint a javaslat alkalmas a politikai feszült­ség enyhítéséro is, amint igen jó ilyen hatáss volt a Széll-fóle összefór­hoflenségi törvár.ynok. Elfogadja a javaslatot, bár konpUkáltnak tartja. I sem barátja a kimerítő felsorolásnál. mert az nem lehet tökéletes, A asü­rirendszer valóban'nom vált be, az uj köz.ös bíráskodást jobbnak tartja s tőle eredményt vár. Az összef érhetlenségi jé szabályozása megszabadítja a közéletet az oda nem való elemektől. Lakatos Gyula elismeri a törvány politikai szüks% ess éget. bár ilyen fontos alkotmányjogi törvényt, amely a parlament erkölcsi standard iát ak°rja megváltoztatni, nyugodtabb időkben és olyankor kell'maghozni, amikor csekélyebbek az egyes foglalkozási ágát közötti ellentétek. Hága-a parla­mentarizmus lányege megy változásokon keresztül számos országban. Az érdek­képviseleti parlament például nem ismar összeforhetlínséget, amire Olaszor­szág nyújt példát. Határozottan kívánja a javaslat egyes intézkedéseinek oly módosítását, hogy az ne gátolja a parlamentben képviselt egyetlen fqg­lslkozási ág becsületes munkásságát sem. A gazdasági kapcsolatok nsm büntethetők a t perlamont tagjánál, egyedül az államtól való. függős<% szempontja lehet alapja a tilalomnak. /Folyt, köv./

Next

/
Thumbnails
Contents