Napi Hírek, 1932. június/1

1932-06-10 [0276]

§ § A Magyar festi I rooa jelenti: A képviselőház igazságügyi és közjog:, bizottsága Váry Albert elnöklésévcl pénteken délelőtt folvtatta az összeférhetlenségi törvény'részletes vitáját. Ostor József előadó a 2$. szakasznál javasolta, hogy a köztisztességbe ütköző módon való eljárást a közigazgatási hatóságokon kivül a köztestületeknél, intézeteknél, alapitványoknál stb. való eljárásra is terjesszék ki. A bizottság a szakaszt Farkas Tibor, Brédi-Har; ach Tihamér és fetro Kálmán felszólalása után az előadó módosító indit vanyával fogadta el, A 21. szakasznál az előadó több módositást nyújtott be

; amelyek világosabbá teszik a szakaszt s-a közbenjárás lehetőségéit a közjótékonysági testületeknél is meeengedi,' Farkas Tibor kijelentette, hogy a'tilalom alól kivenné a szegényügyet és a hatóságoknál való sürgetéseket, mint olyanokat, amelyekben a törvényhozónak el szabad járma. Erődi-Earrach Tihamér példákkal*érvelt amellett, hogy a szakasz tágabb értelmezéséről kell gondoskodni. A jelentésbe fel kell vonni, hogy "testület" és "egyesület" alattrailyen közületeket kell érteni. Bródi Ernő hangsúlyozta, hogy a mai cim- és rangkóros világban törvényhozási uton kellene intézkedni a hiúsági járvány megakadályozása iránt s ennek első lépése az, volna, ha a képviselőt eltiltanák mindenféle ilyenirányú közbenjárástól. A bizottság a szakaszt az előadó módosításával fogadta el. A 22., 23. és 24. szakaszt változptlanul fogadták el, a 25.'szakasznál Ostor József előadó módositást terjesztett elő olyan irány ban, hogy a felsőházi tagok egyenlő elbánásban részesüljenek, valamint hogy a kötelességszegés

11

' következményét terjesszék ki az összes felsőházi tasrokra is. Farkas Tibor aggályosnak tartja ?. szakaszt, mert politikai zaklatásokra használható fel, Rassay Károly helyesli a szakaszban foglalt gondolatot, sze?-etné azonban megszoritani a törvényhozó külföldi tartózkodását s uj szöveget kért ilyen értelemben, Zsitvay Tibor i 'azságügyminiízter rámutatott arra, hogy a szakasz lényege az, hogy a törvényhozót kötelessége teljesítésére szorítsa, tekintet ..nélkül arra, hogy külföldön van-e, vagy'sem. Ostor József felvetette azt a gondolatot, hogy feltétlenül veszítse el mandátumát az, aki egy éven át nem vesz részt a Ház tanácskozásain. A bizottság a szakaszt az előadd módosításával fogadta el. A 26. szakasznál az előadó ismét módosítást terjesztett elő, amely a felsőház tagjainál az egyenlő elbánást célozza. Nagy-Emil"szerint a törvényhozó "méltatlanságá- nak minősítése nagyon nehéz. Az angol parlamentből ki lehet űzni azt a képviselőtjaki a'náz tanácskozásait "megátalkodottan" zavarni akarja. Rossz magaviselet, illetlenkedés azonban ez alá nem vonható. A mai választási rendszer mellett nem járulna hozzá e szakaszhoz, de mivel okvetlenül megváltozik a mai választási rendszer, a szakaszra szükség le et. A változás ugyanis magával hozhatja, hogy a képviselőház tagjai közö^'társadalomellenes" elemek lesznek. Szeretné felvenni a szövegbe a konok megátalkodottság meghatározást, Ssitvay Tibor igazságügyminiszter kijelentette, hogy nagyrészt egyetért Nagy Emil szavaival, megjegyzi azonban, hogy s magyar parlament házelnöke független's nem a kormány létesítménye, amint N^gy Emil mondotta. Megtörtént ^z is.már, hogy házelnököt nem a többség soraiból választottak s hogy nem kormánypolitikát osztó egyén ült ?z elnöki székben. Hozzájárul ^zonb^n ahhoz, hogy a konok meghatározást a szövegbe fel vegyék. , ' ' , oJ /Folyt, köv./