Napi Hírek, 1932. június/1

1932-06-05 [0276]

J J B

;

ék é s c s al) a ; junius 5. Az Alföldi .Bizottság a békéscsabai városháza nagytermében ma delelőtt 9 órakor üli össze Klebelsberg Kufeó gróf ^elnökié s ével. A nagygyűlésen jelen válta* Bud János, gróf Zichy Aladár és Ereki Károly volt miniszterek^ Kies Ernő, Borbély György, Beliczey Géza, dr. Szeberónyi Lajos felsőházi•tagok, vitéz onyeres János báró ürbán Gáspár,, dr. Fabinyi Tihamér, dr. Maday Gyula, gróf Pongrácz Jenő és gróf Almáfl, y Alajos országgyűlési képviselők, Wenckheim József, Wenckheim Jenő, Szapárj Gyula és Széchenyi Károly grófok, Geist Gyula nagybirtokos, Korossy György békésmegyei ós Farkas Bela csqngrádnegyei főispán, Csergő Károly dr. csongrádi és Márky Barna dr. békési alispán, Somogyi Szilveszter szegedi, Vásáry,István debreceni, Bencs Kálmán nyíregyházai, dr. Vargha Gyula gyulai és Jánossy Gyula békéscsabai ^polgármesterek^ dr. Kogutcwitz Károly, Serényi-UngerLajos dr. Bibó István egyetemi tanaiok, dr. Kuthy Sándor debreceni főügyész^ Hady Antal, az alföldi első gazdasági vasút ^vezérigazgató ja

}/

, továbbá Béke svármegye és Békéscsaba város társadalmának és gazdaközönsegének sek képviselője, M, Dr. Lárky Barna alispán üdvözölte a vendégeket es kijelentette. ho;Ar a mái súlyos világgazdasági helyzetben minden további ^tétlenség bún- Elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy a helyzet javitásara íranyj£M törekvések szervezett formában megvalósulhassanak. Felolvasta & szolvándorgyűlésről Horthy L'iklós kormány zónoz intézett

f

táviratra érkezett válasz szövegét, amit a gyűlés tagjai állva hallgattak végig. Klebelsberg Kuné grof elnöki 'megnyitóbeszédében először is utalt élete egyik legfájdalmasabb élményére. A világháború során Tisza István gróf államtitkárnak hivta meg a miniszterelnökségre es átadta neki tanulmányozás céljából nagyköveteink es diplomatáink jelentéseit. - A jelentések áttanulmányozása után - úgymond - azt mondottam Tiszának^ hegy nem lát.ok tisztán. Az a gyötrő érzésem van, hogy mi nem tudjuk innen az aktákból kellően áttekinteni a helyzetet és hogy rendkívül fontos lenne, ka kimehetnék Svájcba vagy más semleges államba mformalouas céljából. Tisza helyeselte ezt a tervet, ez azonban mégsem valósulhatótt meg diplomatáink kiiogásaimiatt. Ennek a helyzetnek következtében a magyar kormány annyira tájékozat lat veit a helyzetről, hogy ^amikor 1918-ban^a bolf

ár frent összeomlott és a nyugati front is ssze omlás' előtt állt, még alamférfiáink jártak a Vaskapu alatt azt a kérdést tanulmányozva, va-jj«n letesithető-e olyan tengeri kikötő Lc, yarerszá" számára, amely exportunkat a Fekete-tengeren keresztül bonyolítaná le. E i.cserves élményből azt a következtetést vontam le, hogy nincs veszedelmesebb dolog államférfiakra nézve, mint ha nem ismerik jól a dolgokat, vagy ha csak a jelentésekből, az aktákból ismerik. A szónok elmondhatja, hogy bürokratikus múltja ellenere ís iszonyodik az aktáktól, amelyek ugy viszonylanak a valósághoz., mint a befőtt gyümölcs a friss gyümölcshöz. Látni kell az életet ós ebből kell leszűrni a tapasztalatokat. Amikor tiz éve kultuszminiszter lett,, lejárta ' az egész országot és igyekezett magának a helvzetről, a kívánságokról valódi kepét alkotni. Igy 30tt rá, hogy az Alföldnél nagy történelmi igazságtalanság törtónt és nogy az Alföld kedvezőtlenebb helyzetben van, mintáz ország többi része. Ennek egyik oka az Alföld keletibb fekvésében rejlik, az ebből'eredő hátrányokon azonban a modern közlekedési technikával segíteni lehet. Másik oka az; hogy a török elvett közel kétszáz, évet

<

ennefcáz országrésznek életéből^ a harmadik pedig a 67.-i kiegyezés politikája, amely ugyan a maga idejében kétségtelenül jogos volt, de amelynek következtében teletömték a nemzetiségi vidékeket közmüvekkel, azok elvesztése ut an ped% ittmaradt az Alföld meglehetősen üresen és közmüvek nélkül. /Folyt, köv./