Napi Hírek, 1932. június/1

1932-06-01 [0276]

/A képviselőház együttes bizottságainak ülése. | Folytatás./ Nagy Emil alkotmányjogi aggályokat juttatott kifejezésre azért, mert a törvényjavaslatot "a kormány készítette elő és- nem a törvénvhozás kiküldött különbizottsága, amint az a múltban történt. Az angol eljárást kívánná, - amely szerint a javaslatot először a képviselőház telje s üleso tárgyalja. A kezdeményezés joga természetesen a kormányé volna. Hev:.;-p./.tartptta volna, ha 2 mostani törvényt kiegészítik. Az uj összsférlye se bonok/ hetlensegi törvényt az uj választójogi törvénnyel együtt kellene megalkotni. Az ugyvedszafeszt sem tartja helyesnek, mert ok nélkül szűkíti a képviselőnek ügyvédi szabad képviselet* . Az angol viszonyokat a javaslat nem ismerteti elég kimerítően. A felsőházra külön'törvény megalkotását kívánná, p mostaninak pedig novc-Uáris módositását. A j^vasl^tot nom fogadja el. ' .-'i, Jánossy Gábor szerint p javaslat tárgyalási módja nom sért semmiféle alkotmányos rendelkezést. Szükségesnek tartja az uj összoférhetlrnsógi jog megalkotását. A hiba eddig a klasszikus Szilágyi-Száll-félo ossz ef érne tlons ági törvény gyarló végr óhajtásában volt. Összeférhetlenségi ügyekben, is a Kun ara bizná a bíráskodást, mert nem áll, hogy ? bíróság politikai ügyekkel nem szírit foglalkozni. De 9, törvényhozók saját ügyeikben elfogultak is lehetnek. A javaslat egászságos közszellem . ' kialakulását vonja majd maga után s ezért azt elfogadja* Farkas Tibor azt hangoztatta, hogy a választójog reformja clobbrevaló, mint az összeférhetlenség uj szabályozása, ezért a javaslat ido előtti. A javaslat több intézkedáss nem is sbbe. _j törvénybe v^ló, hanem a választójogi törvénybe. Az eddigi tapasztalatok szerint a bíráskodástól nem várható javulás abban az e&ctb^n, ha az továbbra is törvényhozásnál mar^d. Helyesebbnek tartana vegyesbiráskodás t, amelynél a két ház és a legfcisőb D bíróságok tagjaiból állítanák összo az uj összeférhetlenségi bírósagot. A javaslatot nem fogadja ol. örffy Imre amellett szólott, hogy ? kormány maradjon a javaslat kérdésében passzív s a javaslat egyes részeinek kialakulását, esetleg módositását bizza inkább a bizottságra'. Szerinte is junktim lehet az uj válesztójogi ás az uj összeférhetlenségi törvény között s talán e kettőt össze lehetne kapcsolni. Nyugodtabb ido volna kívánatos e kérdések tárgyalásához. A közvélemény sürgetése nem elég indítóok. Novellárisan sokkal'egyszerűbben és kevesebb izgalommal lehetett volna ezt a kárdóst megoldani. A miniszteri összef érhetlenségi szakasznak szerinte nincs szankciója. A hivatás, vagy foglalkozás körében vállalt törvényhozási felszólalás indokolatlanul súlyos. Szükségesnek tartja a szakképzett kópviselőkmk az illető vállalatoknál való bizonyos megbízatását. Fontos az anyagi rész ós annak tisz^ ta maghatározása.^'bíráskodást nem bizná a bíróságra. A javaslatot általánosságban elfogadja. Turi Bélának nincsenek alkotmányjogi aggályai. .. Az angol tárgyalási rendszert ő is célszerűnek tátotta volna. A javaslatra jogfeilodesi szempontból és tárgyi bkokból is szükség volt. A képviselőság ma jöfoiman ggynökseggé vált a választók egyéni érdekében. Ez nem méltó a képviselői tevékenységhez, a függetlenséget ezen a téren is védeni kell. Szeretné az/ összeférhetlensóg elvi fogalmat jobban meghatározni és a bejelentésetet bi» zonyos biztosítékok mellett ez alá vonni. Elfogadja a javaslatnak aztsz elgondolását, hogy közös parlamenti bíróság iteljen ö sszef érhetlenségi ügyekben, de a megalakítás javasolt módja ellen aggályai vannak. A "kormány" fogalmát szigorúan kellene meghatározni. A felsőházi tagokra vonatkozó rendelkezéseket össze kellene foglalni. A javaslatot általánosságban elfogadja. /Folyt. köv./