Napi Hírek, 1932. május/2

1932-05-29 [0275]

A Tisza hajózhatóvatétele sok részletproblémát ölel fel, igy a közk­út ak. a vasúti hálózathoz való* kapcsolódás, a raktárházak és a tiszai hidak problémája:;, A sze-ed-algyői Jiszahid megépítésének az elhúzó dasa^miatt minoegy kétszázezer ember olyanmóton kénytelen közlekedni a Tiszán at, mint ahogy az Szibériában a Jeniszei-folyón történt, - Milyen aédszert követünk aéljaink megvárósitására: 1 Nem aka­ru^k^olyan szervezetet, ahol fizetett tisztviselői kar, ahol dologi kiadások varnak, nem akarunk bürokratikus ügymenet öt. Mindig más- és más városba akarunk menni vándorgyűlésre, részben hogy ott tájékozód­junk mire van szükség, másfelől, hogy olvigyük oda az ország irányadó tisztviselőit és vezető embereit, hogy a helyi érdekeltségek tájékoz­tatási kapjanak az országos lehetőségekről és a kormuiiyakciókról. A legilletekcsebb^ek részéről történő kölcsönös információ lesz tehát özeknek a vándorgyűléseknek a feladata. AzonkivUl tömörítjük a felsőházi tagokat és a képviselőket, hogy a oarlementben mindannyiszor hallassák a szavukat, amikor az ^alföldi érdekek öntudatos képviseletéről van szó. Eleven életet fog tehát jelenteni a szervezetünk, amely egészsé­ges lesz azért is, mert aem a központból oktrojáljuk, hanem a vicekapn varosróI-VuTosra járva alakítjuk meg az egyes bizottságokat helyi sz^r­vozés alapján. Csak az ilyen felépítésű akciótól várhatjuk a kon­taktus közvetlen ós állandó megtartását és az az eleven kontaktus fog feszítőerőt éslendületot adni a munkánknak, - De azonkívül mint decentralizációs liga is működést akarunk kifejtani.^ túlzott centralizmus veszélyes ós mar birodalmak bukisát is okozta. .-. _ ... _ * ..." ." ... Kern tudna veszedelmesebb dolgot jlkópzelni, mintha a túlságba vitt racionalas vagy takarékosság címen vidéki intézményeket ÍJ .karnánJc tarolni, ami a vidéki intelli­gencia szamát méginkább csökkentené és olyan vérszegénység állana be, amelynek -z ipa*f,a mezőgazdaság és a k reskedelem óriási mértékben látná Várit. /Folvt.kCv./ -q- § V e sz p r é m , május 29. A város közönsége a szokott fényes^keretek között ünnepelte a Hősök vasárnapját. A reggeli érákban a vallásfelekezetek templomaiban ünnepi istentiszteletek voltak. 11 érakor kezdődött meg az ünnepség z színházban, amelyei zsúfolásig töltött meg a közönség-, A dalárdák, Gaál Sándor fl a Király-dijat nyert vosgprómi dai egylet karigazgat ójának vezérlésével a Hiszekegyet adtaik olo, majd Lcnd­vay István íré, volt nemzetgyűlési képviselő mondott nagy •/•a.': tetszéssel "fogadott ünnepi beszédet. Megemlékezett a hősök nagy plílda^dásárél, o buzdította "megjelenteket Iatont/'c hazát szerető/kitartó hősies életre, mort amint a hősök halála a nemzet életét, éppen ugy . gyávák élete a nem­zet halálát jelenti. A katonai erények aem monthetik meg a nemzetet, ha polgárainak gyávasága elpusztítja azt. Végül a. dalárdák a Himnuszt énekel­ték cl. A hősi sírok saokásos megkoszorúzása az eső miatt elmaradt, csupán egy küldöttség vit c ki a tonotobc a koszorúkat./MTI/ -o- § H a t v a n , május 29. Hatvan váarosa a Hősök emlékélte kegyeletes ünnepélyt rendezett-, A megnyitóbeszédet ^Cseiey Vilmos tábornok mondotta, az ünnepi szónok pedig dr .vitéz Lénárd Béla volt.^A Hősök szob­ránál 98 rokkantnak kiosztották a rokkantjelvényt % A közönség egy perces némasággal tisztelgett a hős magyar pilóták emlékének. A Hősök temetőjé­ben .'• Aczél Béla iskolaigazgató mondott beszédet. AEI/

Next

/
Thumbnails
Contents