Napi Hírek, 1932. május/2

1932-05-29 [0275]

/ § S z o 1 ne k. . május 29. Az Országos Alföldi Bizottság ma tartotta Szolnokon első vándorgyűlését, amelyen igen sokan jelentek meg a magyar közeiét kiválóságai közül. Ott volt Klebelsberg Kund grpf ny. kultuszminiszter, a kizottság elnöke. Tormay Géza államtitkár, Kaán Karoly ny. államtitkár,. Fráter Jenő , Erodj -Hcrraoh Tihamér, U' . • Takács Goza, Hegedűs Kálmán, Kuna P. András, Niamesni Mihály, Payr Hugó, Urbanjhspar^baro, Vay Miklós baró ős Scheuer Róbert országgyűlési képGyörgy , Bethlen,Pál gróf ős Kiss Ernő felsőházi tagok, Almassy r

Sándor , Korossy.György os v>.y László beró főispánok, Erekij Károly ky. ^közolelmezosi miniszter. Sajó Elemér miniszteri tanácsos a fölttmivelosügyi minisztérium vizügyi osztályának vezetője, Györgyi Sebő, a MPTR igazgatója, Szeged, Debrecen, Békéscsaba ós Kecskemét városok törvonyhatusag-tnak kiküldöttei, PZ érdekelt mezőgazdasági kamarák delegációi, Bege Károly az OMGE, varannay Aurél az OMKE képviseletében és sokan mások. A vándorgyűlés a városháza közgyűlési tériében volt. Alm.ssy Sándor főispán üdvözf ^Deszédo'ben hangoztatta, hogy azoknak, akik a Magyar Alföld agy.'t a szivükön viselik, politikai sártszempontok nélkül tömörülniük kell ^ r>agynftaagyar-alföld soeciális érdekeinek a szolgálatra és kincseinek értékesitésíihetővé tételére. Ez a tömörülés nem irányul az ország egyik más vidéke ellen sem, sőt Magyarország egyetem ónok érdekoit és előbbrejutásat is szolgálja. Ezután Klebelsberg Kuaé gréf mondott megnyitóbeszédet. Ha az ember repülőgépen az: Alföld felett utazik - kezdte beszédét Klebelsberg Kuné^grér,- különös kép tárul a szeme elél az Alföld nagy üressége. Az óriási méretek között alig látni néha templomtornyot

K falut, elszórtan egy-egy tanya tűnik csak fel, s kevés olyan dolog látszik, a lely emberi kezek müvéről tenne tanulságot. Mintha még a természet is mostoha lenne az Alföldhöz, fát is csak keveset látunk. Ez a magasból látott kop megérleli a lel ,kbcn azt a tudatot, hogy minden jé magyar embernek egyik legfőbb kötelessége dolgozni annak a nagy történelmi igazságtalanságnak jóvátételen, amely ? magyar Aliöldet érte. Ez a felismerés vezette ot arra, hogy szervezetet kell lótesiteni az Alföld gndolatáaoi: és az alföldi öntudatnak az ápoláséra, az alföldi érdekek képviseletére. Az Alföld múltja is indokolja, hogy ilyen szervezet foglalkozzék az Alföld problémaival. A török hódoltság 160-170 esztendeje hiányzik az Alföld fejlődéséből. Ezalatt az idő alatt más országrészekben nagyobb élet lüktetett^ mint az Alföldön, s ezt a különbséget a magyar nemzetnek az osztó igazság nevében jóvá kell leknie. A háború előtti évtizedek jelentik Magyarország törtenetének egyik legfényesebb korszak t, az Alföld azonban ebben az időben is aránylag kevesebbet kapott, mint amennyi szükséges lott volna. Budapestet ki kellett épitörjünk, hogy Becset ellensúlyozzuk} de ezt meg lehetett volna tenni anélkül, hogy . az Alföldet es az alföldi városokat oly nagy mértékben sorvasztottuk voln- el, mint ahogy ez történt. A közmunkákat,- gyárakat és egyéb kedvezményeket a nemzetiségi vidékek kapták, a tri-non után azután itt maradt a Nagy Magyar Alföll megfelelő felszerelés nélkül. Ezeket a mul-sztasokat csak szervezkedés utján lehet pótolni. De a szervezkedésnek a legfőbb indoka ~z, hogy az Alföldnek olyan speciális problémái vannak, amelyek más országrészek számára nin: 1 csenek^es nem lehetnek meg. Jelentős, majdnem sorsdöntő kérdés az Alföld fásitása, a szikesek termővététele , a közlekedési nehézségek megoldása, a tanyarendszer sok kérdése, mindez együtt óriási problémacsoport, amelyet mék ogyébb kérdésekkel együtt, s ilyen elsősorban a tiszavidéki buza kérdése, legalább részoen megoldáshoz kell iutLátni. /Pofyt.köv,/