Napi Hírek, 1932. május/2
1932-05-24 [0275]
- Aki láttá^holyzcti.. .„kialakulását, az igazat fog adni, amikor'azt állitom, hogy ennek a világkrizisnek következménye a magyar helyzet, a.molybo mi som vonhattuk ki magunkat. - Azzal vádolnak, hogy tul volt méretezve a költségvetés, hogy mi elprédáltuk a befolyt jövedelmeket olyan beruházásokra,amelyek feleslegesek voltak, oladdsitottuk az országot olyan kölcsönökkel,amelyeket nem kellett volna felvennünk. Ezekre azt válaszolom, hogy a költségvetés,amikor 30 pengő volt a buza, amikor a gazdasági élet virágzó tüneteket mutatott, nem volt túlméretezve, mert 4 és félmilliárdra becsülte annak idején .. Smith Jeremiás a magyar nemzeti jövedelmet. Természetes, hogy ha ez leszállt 3 milliárdra, akkor a 900 milliós költségvetéssel szemben 6Ö0 milliós költségvetés felel meg. Ha akkor 900 millió volt a költségvetés, ma 600 milliónál nem volna szabad többnek lennie. Aki azonban ismeri egy költségvetés konstrukcióját, ahol a kiadások 54 fa-a, személyi kiadás, ahol a nyugdijterhek olyan nagyoki mint Magyarországon, tudja, hogy a költségvetésnek ilyen összegre való redukciója majdnem lehetetlen. Hagy redukció csak nagyon korlátolt mértékben vihető keresztül. Azzal is vádolnak - folytatta gróf Bethlen hogy felesleges költségekbe bocsátkoztunk.Itt tekintetbe kell vennünk, hógy le volt rombolva az ország egész apparátusa, a vasút, a posta, a távirda, amelyek a maguk feladatát teljesiteni nem voltak képesek. Az állami épületek el voltak hanyagolva, de el voltak hanyagolva az utak is. Egész sorát mondhatnám azoknak a beruházásoknak,amelyek abszolút elkerülhetetlenek voltak. Az ellenzék abban az időben nem azt a vádr.t emelte, hogy miért csináljuk ezeket , hanem hogy miért csináljuk olyan csekély mértékben. Hogyha e beruházások között előfordult egy lillafüredi beruházás, vagy egy külföldi borház, ez milliárdos beruházásnál egy százalék; attól az ország nem ment tönkre. Ezek oly tételek,amelyek som"nem osztanak, som nem szoroznak. Azt mondják, hogy eladósitottuk "z országot. Népszövetségi szervek állapították meg, hogy hosszúié jár"tu kölcsönt csak ogvet kaptunk, a népszövetségi kölcsönt amelyből 70 millió ment a költségvetés egyensúlyozására addig, amig valutánkat helyre nem állitottuk, a többi pedig ment azokra 8 boruházásokr , amelyekre rámutattam. Ezenfelül hosszúlejáratú kölcsönt nem vettünk fel, hanem „ rövidlejáratú kölcsönt/ azért, mert pénzügyi politikánk arra volt felépitve, hogy az ország életszükségleteit ki kell elégiteni. Mi nem ... . koplaltatni akartuk a nemzetet hanem a nemzet szükségletét akartuk kielégitoni. A beruházási politikát akkor folytattuk, amikor ' a kritikus helyzet még nom mutatkozott fokozott mértékben; szükségesnek tartottuk a beruházásokat azért, mert a munkanélküliséget másként onyhitoni nem lehetett. Egy országban,"Ciolybsi munkanélküliség van, vagy munkanélküli -segélyt vagy munkát kell adni 'de ígej-yiket s emjadni, ez annyit jelont, " mint éhenhalásna.k kitenni a nemzetet. Erre nem vállalkoztunk és nem volt szambád vállalkoznunk; de ha vállalkoztunk volna, akkor a parlament joggal felelősségre vonhatott volna,mort azt a pa v la.ment sem látta előre, hogy a függő kölcsönökből baj lesz. Nem is tiltakozott ellene, hogy függő kölcsönt vegyünk fel, de nem tiltakoztak azok az urak sem abban az időben, akik most ezt kifogásolják. /Folytatása következik/
