Napi Hírek, 1932. május/1
1932-05-14 [0274]
? § P ár i s, május 14. /Magyar Távirati Iroda/ A Parisban székelő nemzetközi diplomáciai akadémia Bercnger szenátor elnökiere alatt rendkivül látogatott iilest tartott,amelyet kizárólag a dunai-probléma megvitatásának szentelt, Ossuski párisi cseh követ a kisantant álláspontját ismertetve hangoztatta,hogy a kisantant nem támadó*jellegű szövetség és a szervezet megfelel a népszövetségi alapokmány 21 e cikkének,amely a regionális szerződésekre vonatkozik. A kisantant megalakulása az egyik állomás azon az uton, amely Európa államainak minél szélesebbkörü megszervezése felé vezet. A kisantant átérzi annak a gazdasági egymásrautaltságnak a fontosságát,amely a dunai államok között fennáll és igyekszik előmozditani ezeknek az államoknak közös gazdasági megszervezését. Az érdekelt öt állam külkereskedelmi statisztikája azt bizonyítja, hogy gazdasági szövetkezésük technikai szempontból tényleg lehetséges és ennek megvalósítása nem ütköznél; komolyabb akadályokba. Ha Európa államai kellő megértéssel viseltetnek a probléma iránt, akkor nem jelent nehéz feladatot az sem, hogy gondoskodjanak annak a buzafeleslcgnek az elhelyezéséről /évente'kb. 2 millió métermázs/ amely a belső fogyasztás kielégítése után fennmarad. A dunai államok gazdasági felvirágoztatása nemcsak az illető államok érdekét szolgálja, hanem egész Európáét, mert nyilvánvaló, hogy az illető állmok megerősödött vásárlokénessége a többi államokra is előnyösen hat ki. Befejezésül hrngoztatta, hogy á szövetkezés cs~k akkor hozhat üdvös eredményekot ha s teljes mértékben megóvják az érdekelt államok szabadságát ós függetlenségét. Madgoaru volt román kereskedelmi miniszter részletesen ismertette ? aunri-probléma. megoldására irányuló eddigi nemzetközi tárgyalásokat és behatóan fejtegette a preferenciális rendszer előnyeit, . Utolsónak Gratz Gusztáv dr, volt magyar külügyminiszter szolalt fel, aki bevezetőjében néhány megjegyzést tett Ossuski felszólalására. Nem fo gadhatja el azt a tételt - mondotta, - hogy az egykori osztrák-magyar mo narchia területén lévő államok gazdasági együttműködése ma még szorosabb lenne mint a háború előtt. Ezek a különböző területek,amelyek ma különállamokat alkotnak,a háború előtt egyetlen gezáaselgi egységben voltak,amelynek keretén belül a kereskedelem szabad volt es az illető területek szabadon érintkezhet ~ tok egymással,A háború után ez a gazdssági egység felbomlott és az egymástól országhatárokkal elválasztott különböző területek óriási vámfalakat emeltek egymással szemben. Ami a kisantant szerepét illeti, ebben a tekintetben felfogása szintén eltért Ossuski álláspontjától. Nézete szerint a kisantant magalakitása nemhogy előáegitettc volna ? hanem ellenkezőleg hátráltatta az utódállamok ' együttműködését, mert szükségképen két táborra osztotta ezeket az államokat; Csehország képviselője hangoztatta, hogy s kisrntantna.k nem az a törekvése, hogy íriiTxat'f; felélessze a korábban fennállott ellenségeskedéseket. Tény azonban, hogy a kisantant alapját alkotó szerződés első cikke megállapítja, hogy a kisantant Magyarország részéről jöhető támadás ellen létesült* Érthető, hogy Magyarország nem kereshetett korábban közeledést egy olyan alakulathoz, amely tulajdonkópen ő ellene irányult. Mindez azonban - folytatta - a múltra tartozik és ha ezekben a kérdésekben vannak is nézeteltérések, ez nem akadályozhatja meg az együttműködést,ha erre csakugyan fennáll a szükség és megvan a komoly akarat, /Folytatása következik/
