Napi Hírek, 1932. május/1
1932-05-09 [0274]
Rubinek István üdvözölte á kormányt ama elhatározásáért, hogy a földreform során földhöz jutottak, tehát a legszegényebb néposztály, mai kétségbeesett helyzetén erélyes beavatkozással segíteni óhait. A segítség azonban csak akkor lesz hatályosj ha a földhözjut tátották évi kötelezettségeit oly módon állapitják meg, hogy annak az érdekeltek eleget is tudjanak tenni. Meg kell ugyanis állapítani s hogy a földhözjuttatootak túlnyomó része nem azért nem'fizetett törlesztési részleteket, mert nem akart, hanem mert nem tudott. A rendelet 5. §-ával szemben aggályának adott kifejezést. A törlesztési hátralékok fizetési módjára ket lehetőséget állított fel. A mai súlyos gazdasági válság során mint átmeneti időben a r : J ±a juttatottak törlesztési részletet ne fizessenek, hanem a válság elmultával bekövetkező végleges rendezésnél annyi évvel hosszatnbitandó mcaf a törlesztési idő, ahánnyal az érdekeltek hátralékban vannak. Ha ez a mód nem lenne elfogadható, ugy a tervezett öt évi törlesztési időt tiz évben kellene megállapítani. Kérte, hogy a tervbevett jelentkezési határidőt - május 30. - június 15.-ében állapítsák meg. Azokat, akik nem jelentkeznek ezalatt ^-.z idő alatt, tekintsék ugy, mintha a használati dij magoldási módját választották volna. A fizetési # határnapot május 30.-a helyett szeptember 15.-ében kéri megállapítani, mert erre az időre már értékesíteni tudják a földhöz jut tátották termésüket. Sokalja a használati díjnak 1.20 pengőben való megállapítását, kéri ennek 1 pengőre való mérséklését. A 9. ós 10. szakasz lényeges cnyhitéeót kérte. Indokolatlannak tartja, hogy azokat, akik fizetési képesség hiányában nem fizették a részleteket és az adókat , kimozdítsák az ingatlanból. A rendelet csak akkor éri el célját, ha. olyanok lesznek rendelkezései, hogy azoknak eieg-t is tudnak tenni a földhözjuttatottak. Schandl Károly sz vcsen látja a földhöguttatottak terheinek enyhítését. Gélszerű lc.no azonban, ha az évi törlesztőrészletot tovább csökkentenék, legalább - felér-:.'A haszonbérrondszorrc-1 megtartja ugyan a földhözjuttatott tulajdonjogát, 2Z agitáció azonban ezt másként fogja beállítani. Igazságosnak tartja, hogy az eredetileg tulmagasan mc-gállapitott vételárakat ne .-z állam pótolja tisztán a maga erejénol, hanem ehhez a vételár bizonyos százalékának elengedésével a megváltást szenvedők is járuljanak hozzá. Ugyanis ,ha eredetileg nem állapit ott volna meg az 0FB lulmagas vételárakat"', akkor nem 270.000 juttatott maradt volna el a félmillióból a"fizetéssel, hanem sokkal kevesebb. ' Gyömörey Sándor kérdezte, hogv mi idézte elő a tervezet sürg e kiadását,' a svéd gyufakölcsön annuitásáé, en rövid időn belül való befizetésének szüksége^ politikum, vagy pedig a szociális szükség? Ha a svéd kölcsön miatt történt, ugy nem gondolja, hogy az annuitás összegét a ter- " vezet intézkedései elotea c-mtik, ha politikumbél, vagy szociális szükségből, ugy elismeri, hogy könnyíteni kell a nehezen fizető iöldhözjuttatottakon* Ez a megsegítés azonban nem mehet ismét csak a megváltást szenvedők bőrére, hanem az ország minden adózójának a t.rhéro. Aggályai vannak a bíróilag már megállapító* t földvált ságárak újból való felülvizsgálása és az árUezálli is miatt, másrészt a tervezetnek a kötvényekre és a többi megváltást szenvedőkre irányuló szándékai miatt, mart ezek a tervezett intézkedések egyrészt tljes jogbizonytalanságot szülnek és megrendtik a bizal# mat p biroi igazsagszo- galtatásban. másreszt újból belenyúlnak a magántulajdon szentségébe. A használ a- i dij fizetését nem t-n tj a helyesnek, mert a földhöz jut t t ott megf osztva érzi magát ? föld tulaj oonát ól. Inkább - vételár L.-szálli' ás át tartaná szükség ínak, de nem birói uton, hanem törvényhozásila.g, még pedig bizonyos hányadrósz el enged és év X s ugy, hogy a külön* bözetet nc a megváltást szenvedő viselné, hanem az ország minden polgára..
