Napi Hírek, 1932. március/2

1932-03-29 [0271]

§ A Meteorológiai Intézet jelenti március 29.-én délben; 1 húsvét másodnapján várt időrosszabbodás a nyugateuropai légtömegek torlódása következtében csak a másodnapon este, illetőleg az ország keleti része számára csak az éjszakai es reggeli órákban következet? be". Először erős borulás, azután élénk déli szél zavarta meg a jóidőU, majd reggel a határszeleken és délelőtt mar a Dunántúl legnagyobb részén csapadék is volt /tulnyomórészben havazás/ A hőmérséklet tegnap délelőtt közel 10 Celsiusig emelkedett, az ej jeli fagy pedig gyen.4lt. /minusz Z-6 Celsius/- Kőrétegeket ma reggel csak a Galyatetőről' 21 cm és a Mecsekről 5 cm jelentettek, k délelőtt hullott nő mennyisége nem volt jelentékeny. . Budapesten 29.-én délben a hőmérséklet 3 fok Celsius, a tengerszintre átszámított légnyomás pedig 763 milliméter. ' Várható időjárás a következő 24 órára: Elénk szel, nemi enyhülés. A" hegyeken havazás, a síkságon előbb vegyesen havazások es esők, délutántól kezdve már tulnyomórészben csak esok./MTI/ § A föidmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Steinnél es Pozsony -Gombos között apad, másutt arad, alacsony vizállásu. . , _

n . 1Aff Mai dunai vizállások: Passau 134, Struden 68. Stein mínusz 106, Bécs minusz 103, Pozsony 10, Komárom 157, Budapest 99, Paks mínusz 9., Baja 84, Mohács 112, a Dráva Barcsnál minusz 43. . A Tisza Tiszafüredig apad, lejjebb árad, Záhonyig alscsony, Tokajnál közepes, lejjebb magas vizállásu. Mai tiszai vízállások: feabecs 42, Vasarosnameny 145, Tokaj 449, Tiszafüred 510, Szolnok 590, Csongrád 604. Szeged 638, a Szamos Csengernél 162, a Kraszna Alsószopornál 350, a Kőrös Kőrösladanynal 449, Bekesnél 552, Gyománál 604. a Maros Gyula fehérvárnál 336, Mrkonal 344, a Balaton Siófoknál 84./MTl/ ! * v T + * J L 0 n

i! i° n-Lí 1 J

Ql

ií

n

ír

k: ^oyd George logujabb feltűnést keltő könyve elénk vitához vezotett az angol sajtóban. Több lap támadta Lloyd Georgeot 1918. novemberi hirss "Akasszuk fel a német császárt mondásáért, mire Lloyd George tagadta, hogy ezt a noki tulajdonított kijelentest tette volna. Bevallotta azonban, hogy 1918. november 29.-i beszédében kijelentette^ hogy a legkiválóbb angol jogászokból ala kult szakbizottság bűnvádi eljárás indítását javasolta a császár ellen, közönséges büntettek miatt. Ezzel szemben J.H. Morgan, a hires angol nemzetközi jogász, a Timesben közölt nyilt levelében a következőket írja: Igaz 1 9

. hogy Llsyd^George jogászbizottságot küldött ki a császár elleni büntetendő eljárás tanulmányozására. B oizottság elnökévé őt választották, s Lorc Birkenhead, az akkori Attorney General. 1918, november 20.-án figyelmeztette őt, hogy Lloyd George nagyon kívánatosnak találja, hogy a bizottság bűnösnek mondjs ki a német császárt. Ennek ellenére - igy folytatja Morgan - a bizottság megállapította, hogy a császár nom vétett sjm Anglia, ^sem bármely mas ország té.eles törvénvei ellen, s ezért nem volna alapja annak, hogy bünfenyitőeljárast indítsanak ellene. Mindezek elleneid .Lloyd George .1918. november 29.-i beszédében azt állította, hogy "ajogaszbizottsag az oljaras megindítását tanácsolta"é A bizottság tagjai .v; tiltakozni akartak jelentésük elferdítése ellen, azon* ben az akKori Solicitor General lebeszélte okot.erről./MTI./