Napi Hírek, 1932. február/2

1932-02-23 [0269]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az utóbbi időben ismételten jelentek meg ujságközlemónyek, melyek a magyar vasutak díjszabásával foglalkozva ugy tüntetik fel a helyzetet, mintha a vasúti fuvardijak magassága volna az oka annak, hogy az élősertésekért a termelők rendkivül nyomott árakat kapnak. Minthogy ezek a közlemények alkalmasak arra, hogy a közvéleményt a valő helyzet tekintetében félrevezessék és a kormány vasúti tarifapolitikáját Kedvezőtlen szinben tüntessék fel, illetékes helyen a nyilvánosság tájékoztatására szükségesnek látták a helyes tényállást a következőkben ismertetni: • g A gyakorlati tapasztalatok szerint egy 33 m rakterületü emeletes sértesszállitó kocsiba átlag 40 darab 160-170 kg sulyu élősertés rakható be, melyeknek Összsúlya 6800 kilogramm. Egy koosi fuvardija 200 kilométer átlagos szállítási távolságra 285,20 pengő, amiből az élősertés egy kilogrammjára 4.2 fillér esik. Ha az állat levágásával járó sulyveszteséget is számitjuk, akkor a tiszta hus l-l kilogrammjára 5.6 fillér esik, ami a mái átlagos kilogrammonkénti 1.60 pengős hupárnak mindössze 3.5 százaléka. A fuvardíjon Idlvül a vasútnak esetleg fizetett egyéb dijak, mint a kocsiknak a sertósvásárra való kitolása, a homokolás és a fertőtlenítés i egészen jelentéktelenek /l kg. húsra összesen körülbelül fél fillér esik/. Ezek a dijak azonban mind a vasútnak is külön költséget okozó teljesítmények ellenértékei. Ami egyéb költség például a Budapestre szállított élőállatokat terheli, az mind független a vasúti fuvarozástól. Ilyen: az orvosi szemle ós az orvosi kiszállás dija, továbbá a kövezet-, illetve utvámok és városi vámok /kocsinként átlagban 40 pengő, hús-kilogrammonként 0.8 fillér/, melyeknek a felszámítása a vasút szempontjából is hátrányos, mert a'közúton fuvarozott vagy lábon hajtott állatok e dijak alól mentesülnek. Ehhez járul a bizományos jutaléka és szavatossági dija kilogrammonként körülbelül 1.5 fillér. ' ' * Mindezek a költségek azonban valósággal eltörpülnek azok mellett; amelyek a budapesti állatva sárokra fuvarozott áll%tok után esedékesek. Ainig a vasúti fuvardij a 200 kilométeres átlagos szállítási távolságon fuvarozott sertésből előállított hus l-l kilogrammjára az előzök szerint 5,6 fillér, addig az állatvásáron különféle címeken /kirakási díj, városi díj, szállásdíj, hajtédij, bélyegzés, szuró-vágó-dij, vásárpénztári dij, tűzbiztosítás, fővárosi működési dij, továbbá husforgalmi adó és fogyasztási adó/ számított dijak és illetékek összege kilogrammonként 19.5 fillérre rug, Amig tehát a'vasuti fuvardíj és egyéb vasúti költsék sertéseknél huskilogrammonként'6,1 fillér, addig a nem vasúti költségek összege körülbelül 21,8 fillér. /Nagyjából hasonló a'helyzet a szarvasmarhánál, ahol a vasúti fuvarköltség összesen 6 fillér, a nem vasúti költségek összege pedig 17.5 fillér./ Célzatos beállítás tehát az, hogy a vasúti fuvardij drágítja a húsárakat s hogy ez csorbítja a termelők keresetét.