Napi Hírek, 1932. február/2

1932-02-16 [0269]

, lu , , Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház közgazdasági es közlekedési .valamint pénzügyi bizottsága ma délelőtt Herrmann Miksa elnöklesevei ülést tartott es azon az ipartestületekről és-az ipartestületek országos központjáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A kormány részéről Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter vett részt az ülésen. . . . Temesváry Imre ismertette a törvény ja vas latot, amely az 1884. évi törvény ipartestületi intézményre vonatkozó részének revízióját esezze^ kapcsolatban az ipartestületeket átfogS országos szerv létesítéséről szolo 1 tezkedeseket tartalmazza. A javaslat a régi ipar törvénnyel ellentétben kötelezővé teszi az ipartestületei megalkotá set« Megszervezi az úgynevezett Ipartestületi Széket, amely az ipartestületeken belül az iparosság erkölcsi javainak őre,tekintélyének súlyával az ellentéteket kiegyenlítő egyetértést és a nyugodt munkát biztosit ja,valamint a gazdasági előrehaladás útját egyengeti.A javaslat felállítja a munkaviszonyból származó közös^érdekű ügyek elintézésére az'úgynevezett munkaügyi bizottságot és fentartja a békéltető bizottságst is. Uj alapokra fekteti az ipartestületek vezetésére hivatott irodai személyzet megszervezését, szabályozza annak képesítését,egyszerűbbé teszi az ipartestületi alapszabályok és közgyűlési határozatok jóváhagyását és megerősítését s általában arra törekszik,hegy mindazok a nehézségek, amelyek a régi ipartörvényben a kézmüiparosság érdekeinek megvédésénél sokszor bür&kratiius formaságok miatt mutatkoztak,megszűnjenek és az eljárások egyszerűsödjenek. Különös gondot fordít a javaslat arra,hogy az ipartestületek anyagi helyzete megjavul jon.2 cél elérésére szabályozza a tagsági dijakat, de figyelemmel van arra, hogy a kézmüiparosságra e réven nagyobb terheket-ne rójon, ugy hogy az elérendő előnyeket ne tegyek kétségessé az álcozatok. A Javaslat telje siti ezenfelül a kézmüiparosságnak az/t a régi óhaját,hogy az ipartestületeket átfogó országos szervbe tömöntsék.," A kézmüiparossá;nak évtizedes kívánsága volt,hogy külön kézmüveskamara létesüljön. Ezt a elit kívánja megvalósítani a javaslat az országos szerv ' megalakításával,amely tulajdonképpen ugyanazokat a célokat valósítja meg, mint a különálló kézműves kamara,de sokkal kisebb adminisztrációs költ seggel, szűkebb keretek közt anélkül, hosy az eddig fennálló hatóságoknak,hivataloknak és közintézeteknek hatáskörét megbolygatná. Az általános vita első szónoka ürffy Imre'volt, aki hangsúlyozta,hogy a javaslat csak nagyon óvatos lépést jelent,amelyet követnie kell*a további reformoknak,ha beválnak a javaslat által tervezett intézmények, A békéltető bizottságok kötelező voltát indítvány ózta, valamint azt, hogy a központi szerv állandó alkalmazottainak megfelelő anyagi ellátást biztosítsanak. A javaslat a politikától általában eltiltja a szerveket,e helyett elég volna a pártpolitikai tilalom. A központi szervtől sokat vár az irányítás és neveles szempontjából. Miután a javaslat rendelkezései az összes érdekeltek kompromisszumán alapulnak s ehhez a kisipari képviseletek is hozzájárultak, a javaslatot elfogadja. Scheuer Róbert örömmel üdvözölte a javaslatot,mert abban az iparosság érdekeinek hathatós előmozdítását látja. Szükségesnek tartaná az " ipartársulatok szabályozását is. Az ipartestületi . szék hatáskörébe kellene utalni az ipari munkálatok versenytárgyalásainál tapasztalt visszaélések elleni védelmét a kisiparosságnak. Désseöffy Aurél a kézműves iparosság bajainak legfőbb fcrrá-~ sót abban lát ja,hogy a kisiparosság túlnyomó többsége dddig nem volt ipartestületekbe beszervezve. A javaslat kény szertársulással kívánja á testületi beszervezést megoldani.Helyesli a javaslatnak azt az intézkedését,hogy egyegy ipartestületnek^legalább'kétszáz tagból kell állani,ami az ipartestületek életképességét is biztosítja. A kény szertársulásnál arra kellene törekedni, hogy a tagdíjak ne jelentsenek nagy terheket. Kérte a minisztert,hogy egyengesse a kisipari hitelek meghosszabbítását./Tolyt.köv./