Napi Hírek, 1932. február/1
1932-02-14 [0268]
/ Brüning nyilatkozatánakífolytatása/ Imikor egyenjogúságról .beszélünk, erre gondolunk* — Ezt az egyenjogúságot azonban nem aaal akarjuk'elérni,hogy követjük más államok fegyverkezési versenyét, Tianem az^ál ' , hogy a fegyverkezés korlátozásai .amelyeket mi magunkra vállaltunk, logikusan náluk is alkalmazásra kerüljenek. Azt hisszük,hogy a békét és a világ haladását a legjobban az általános leszerelés - körülbelül arfcaíia mértékre /p mint nálunk biztosítaná. Az Egyesült Államok,amelyek területük nagysága es :• lakosságának nagy száma ellenére is aránylag kis száraz földi hadsereggel rendelkeznek, ebben az irányban más államoknak is hatásos és követésre méltó példát mutatnak. Az újságíró harmadik kérdésében megállapította, hogy Németország diszkvalifikáltsága hadereje tekintetében kétségtelenül fennáll. Németország a világ elé tárta, hogy a diszkvalifikáltság megszüntetését kívánja. E diszkvalifikál tság teljes megszüntetése alapvető feltétele-e ahnak, hogy Németország aláírja a létesítendő leszerelési szerződést? . - >^o^<:? ! \ z-<ii>\it-1-—) — Németország diszkvalifikáltsága a leszerelés "kérdésiBáöYÓly tétségtelen ; hogy a többi állam leszerelése a nemzetközi igazságosság magától értődő követelése lesz. Németország egyenjogú tagként lépett be a népszövetségbe! a népszövetségi tanács permanens tagja>Az általános leszerelési értekezletet a^népszövetség hivta egybe,hogy a népszövetségi szabályzat 8.szakasza értelmében megállapítsa az altalános leszerelés* végrehajtását. Ha Németországnak egyoldalú lefegyverzésével előállott diszkriminációját fenn akarnák tartani, akkor a népszövetségben való egyenjogúságának kérdését vetnék fel s ezen túlmenően kétségessé válnék a nemzetközi jog egyik alapkérdése. Amint .látja,Németország erkölcsi pozíciója az általános leszerelési értekezleten jól meg van^alapozva. Nem írhatnánk alá oly leszerelési egyezményt, amely a fegyverkezések korlátozásának módszerei tekintetében is nem számolna az egyen joguság követelményeivel. Egyáltalában nem az a szándékunk, hogy túlzott követelésekkel kétségessé tegyük az értekezlet pozitív eredményét. Egyet azonhar ismételten és teljes világosággal meh kell állapitanom: Németország egyenjogúságát akarjuk és azt,hogy szüntessek meg diszkvalifikáltságát azáltal, hogy a többi. ugyanazokat a kötelezettségeket vállalja ,amelyek bennünket terhelnek, vagyis ,hogy a még le-nem szerelt államok gyökeres leszerelési rendszabályokat hajtsanak végre. Arra a további kérdésre, hogy milyen álláspontét foglal el Németország a fegyverkezések nemzetközive tétele kérdésébon, a kancellár ezeket mondotta: A — Nem kell önt kü&ön biztositanom,hogy Németország kész minden olyan becsületes együttműködésre más nemzetekkel,amelyek a'kékét és a haladást szolgálják. Németország a háború utáni időben ezt a népszövetségbe való belépésével, a locarnoi paktummal, a Kellogg-paktum fenntartás nélküli és gyors elfogadásával és sok más tettevei ismétélten bebizonyította s a jövőben is bizonyára támogatni fog minden ilyentormészetü becsületes kezdeményezést»Ami a nemzeti fegyverkezesek nemzetközivétételének kérdését illeti, nem tudom, hogy egyáltalában hogyan foglalhatnék állást e kérdésben mindaddig, amig az alapvető megelőző kérdés* a fegyverkezés általános színvonalának jelentős' csökkontése és a ma fennálló egyenlőtlenség megszüntetése nincs hiztositva. A leszerelési értekezlet célja a fegyverkezesek csökkentése/nem pedig azok ' nemzetközivé tétele/ ami . w nem jelentené a fegyverkezés csökkentését. Az erősen felfegyverzett államoknak első kötelessége 'és feladsta fegyverkezésük mélyreható csökkentése, A támadó fegyv ereket, különösen a lágif egyverekot,amelyek messzemenő pusztító hatása elkerülhetetlen veszedelmet jelent a'nemharcolókra, s egyúttal a harci eszközök embertelen eldurvulását jelenti, egyáltalában a legmesszebbmenő mértékben csökkenteni ke 11,illetőleg meg kell őket szüntetni. Sem gyakorlati szempontból, helyesnek, sem a. népszövetség ideális békecéljaival összhangban állónak nem tekinthetem, hogy ezeket a 1 veszélyes és költséges fegyvereket a népszövetség rendelkezésére bocsássák. Hogy a fegyverek egyes államok"]vagy formálisan v°gy "kár ténylegesen a népszovetság^rendelkezésére állana^ v a" fegyverkezési színvonal és az adófizetők megterhelése szempontjából meglehetősén egyet jelent, 1 , r ^ U^jl /folytatása következik/ 1 ^