Napi Hírek, 1932. február/1
1932-02-13 [0268]
/Apponyi genfi beszedő. _/// folytatás./ íme egy határozott tilalom, amely ellentétben áll a támadás elleni védelem természetes jogával. Hycn tilalom nem magyarázható mással, mint hogy abban a pillanatban; amikor ezt megállapítottak, még a szenvcéóytjjek uralkodtak a lelkeken, de még akkor is csupán időleges rendsza- " bálynak szánták. A trianoni szerződésnek a katonai rendelkezésekre vonatkozó Y. része a bevezetésben világosan jelzi ezt; Magyarországnak a Népszövetségbe való felvétele ennck,az idoigloncs,állapótnak végét vet" ós minket is ,hozzájuttat az alapokmány 8. cikkelyében foglalt rondclkezéseknek az élvezetéhez, mihelyt a fegyverkezés altalános csökkentés c napirendre kerül, A népszövetségi alapokmány ugyanis integráns része a trianoni szerződésnek. Nem állhat fenn ellentét két jogszabály között ugyanabban a törvényben. Am a két szöveg közötti minden ellentét megszűnik ,akkor, ha a katonai rendelkezéseket az emiitett bevezető rész értelmében átmenetieknek tekintjük, viszont semmi támpont sincsen arra, hegy Magyarország rovására,az alapolonány 8, cikkelyében megállapított általános szabály alól való kivételt,állapítsanak meg. A hallgatólagos kivételről szóló "ius singolaró" elméletét leront ja,az a teny is, hogy az a bizottság, amely 191y-ben az alapokmány,szövegéből tárgyaltáéi- * vetette Kramarz módosítását, amely ilyen kivétel megállapítását qélozta. Égy nagy francia államférfiú,volt az, akinek ellenzésére igy határoztak, Le«n Bourgeois, akinek emlékét,valamennyien,tiszteljük és 2ki ezekkel a döntő,szava,kkaí indokolta, meg állásfoglalását: "Ha egyszer valaki belép egy társaságba, a társaság valamennyi tagját a jogoknak ugyanaz a teljessége illeti meg". Mi tehát nem a békeszerződós leplezett és,részleges revízióját akarjuk akkor,,amikor a leszerelésre vonatkozó vitában a magunk részerői az alapokmány 8* cikkelyét vesszük mindenben kiindulási pontul; a mi T&vánságunk áz, hogy ezt a cikkelyt lojálisán alkalmazzák. És ne mondják_önök, hogy itt kizárólag nemzeti érdekről van szó, Arról van sző, ami szerintem al pja és egyben végleges célja is a leszerelés kérdésében keresett megoldásoknak: a békéről. Mi, nemde azt''akarjak, hogy ez biatositva legyen és örökös legyen; az a törekvésünk, hogy megállapítsuk ennek minden erkölcsi és lélektani garanciáját amely legalibb is annyit ér,-az én véleményem szerint mag többet - mint az anyagi garanciák, bármilyen szükségesek legyen.k is ~z utóbbiak. Anyagi eszközökkel csupán olyan békét lehet . teremteni, mint ami no a "Pax Romána" volt a római világuralom idejében, tehát olyan békét ; amelyben a lesújtó anyagi erő nyomta el a lelkekben háborgó ellenkezéseket, de mi, ug3rebár. nem ilyenf-jta békét akarunk, nem olyan békére törekszünk, amely összeomlik az ,rővol együtt és amelyben az erő is megszenvedi e béke: erkölcsrontó hatását. Olyan békét akarunk, amelynek biztons .ga a lelkekben uralkodik) Olyan békét, amely azon a tudaton alapul, hogy az igazság uralkodik mindenütt ás hogy egyetlen nemzetet sem fosztanak meg létének és virágzásának természetes feltételeitől. Ilyen békét azonban soha nom érünk el, ha fenntartják a jogi egyenlőtlenségéket a nemzetek között. Nincs olyan nemzet, y ha méltó erre a névre, amely elviselhetné ezt az érzést anélkül, hogy' belsejében ne lázadoznék ellen: szakadatlanul; azok a nemzetek, amelyek ebbu belenyugodnának, csak általános megvetésre lennének méltók és megérdemelnék, hogy kivessék őket a népszövetség kebeléből, mint ahogyan minden tisztességes társaságból kivetik a megbélyegzett embert. De minik folytassam tovább, minek döngessc r k nyitott ajtókat? Mert nyitva áll, mint örömmel látom, az az ajtó, amelv az egyenlőség alapelvének elismeréséhez vezet. Tárva áll ez az ajtó" és varjjon ki akarná ' bezárni? Egyhangúlag foglalt állást ebben a Z értelemben két nagy"egyesülőt.. amely valamennyi ország politikusainak elit ját foglalj* fajában,az Interpa-/ lamentáris Unió és a Népszövetségi E ycsületek ligája. Utóbbit kiváló elnöke: Lord Cecil képviselte itt. /Folyt.köv./
