Napi Hírek, 1932. február/1

1932-02-11 [0268]

•-o § B u k a r c- s t . február 11. /Magyar Távirati Iroda/ Gyárfás Elemér magyarpárti szenátor a szonátában interpellációt intézett a pénzügyminiszterhez Csikvármegye lakosságának kétségbeejtő gazdasági helyzete és igazságtalan adóterhei tárgyában. Mindenki előtt ismeretes - mondotta - hogy az ország terméket!^ hegyes vidékeinek lakossága fokozott mértékben szenved a mai. suLyos gazdasági válság hatása alatt. Ismételten kértek r ndkivaáli segélyt és támogatást az ilyen íellogü vidékeknek, nevezetesen tíármarosnak, a móccknak, a Zsil völgyének, Kalotaszegnek stb. s mindezek segélyezésére igére tok is történtek ugy az :lőző, mint a mostani komány tagjai részéről. Az egyetlen ilyen jellegű vidék, amoly mindez ad cig seramiféle támogatásban nem részesült, sőt még kormányigóretet sem kapott erre , a Székelyföld és különösen Osikvármegye vidéke, melynek terilet: nagyobb részében terméketlen, ahol a gazdasági termények nem fedezik a lakosság szükségleteit, mely mindig más vidékekről volt kénytelen élelmi cikkeit kiegészíteni s ahol a lakosság fó kereseti forrása mindig a fakitermelés és szállítás volt, ami azonban a faipar tönkremenéso következtében teljesen pang, úgyhogy a favállalatok e m"gyében tavaly több mint négyezer munkást voltak kénytelenek elbocsátani. A helyzet súlyosságát fokozza az, ogy 6 vidék lakosságának másodrangú kereseti forrása, az állattenyésztés, is elveszítette jö yodelm.Zrségét a közismert válság miatt, úgyhogy e vidéK lakossága a legteljesebb nyomor előtt áll. Hozzájárult még q vidék lakosságának elszegényedéséhez az is, hogy e megyében, ahol pedig soha nagybirtok nem volt, mégis az agrárreform során 114.000 holdat sajátítottak ki s egyes helyeken kisajátították a kisemberek kicsiny földecskéi t is állítólagos közórdc-kücélokra, Mig az ország hasonló helyzetben levő más vidék.inek a kormányok segítségére siettek közmunkákkal

% hid- és útépítésekkel és javításokkal, addig Gsikvárm:gyáben o közmunkákat teljesen megszüntették oly merevséggel, hogy mig 1928-ban Csikvárme gyében az országutoK fenntartás ár a. hidak építésére ás javításáéra 737.C84 leit. 1929-ben 1,392.280 leit, 1930-ban 2,041.076 leit költöttek, addig 1931-ben egyetlen fillért som vettek fel e célra az egész vármögye területén, noha - épen magának az állami utak igazgatóságának írásbeli jelentése szerint - legalább lö millió lett •/olna Q colra szükséges, hogy járhatóvá tegyék az utakat. _ megye prefektusa kényszerítve érezte magát arra., hogy bizalmas levélben felkerje a vármegye papságát arra, „ <irkö 1 cs 1 leg\támogas_sák_őt) abean az akciójában, hogy a lakosság önként" és teljesen ingven végezze el az elkerülhetetlen útjavítási munkálatokat, hogy az utakon egyáltalában járni lehessen. £x.m2g is történt a prefektus nagy megelégedésérs. f A gazdasági helyzet felytonos rosszabbodása ellenére a kincstár e vármegyére nehezedő közterheket nemcsak,hogy nen enyhítette, hanom .épen ellenkezőleg hatalmas mértekben emelte. /Oyárfás számadatokat sorol fel. az 1925-1930. évben a .. ^ v

_. megyére kivetett adókról s kimutatta, hogy még 1925-ben Csifamegye összes egyenes adója 21:641,831 lej volt, ez az ősszeg 1930-ban már 6ö,633, 270 lejre emelkedett./ Csupán állami és megyei egy :nes adókban 69 millié leit sajtolnak ki tehát e szerencsétlen megye elkínzott lakosságától, ami nat óv alatt az egyenes adók 317 százalékos emelkedésének felel meg és ezt a ha tal mas Összeget a legnagyob szigorúsággal hajtják bo. Kán a pénzügyminisztert, hogy nint a kormány közgazdasági politikájának legfőbb intézője, intézkedjék aziránt, hogy 1. / Csikvármegye nehéz sorsba jutott lakossága megeegittessék a faipar és fakereskedelén lehető támogatásával, 2. / közmunkák és különösen az utak javítására szánt összegek igazságos elosztásával nyújtassák munka alkalom és ke r seti lehetőség ennek a lakosságnak, 3. / az adókivetések lolkiisno: etes felülvizsgálásával*ál igazságos helye ebit és ével tétessenek jóvá azok az igazságtalanságok, amelyeket e megyével szemben 6ddig elkövettek. Ea a ^kormány nem tennő meg a szükséges intézkedések t és továbbra is elnézné a mostani sulycsan igazságtalan helyzetet, s kétség- < lícosott lakosság ezt szándékos hanyagságnak s a méltányosság os jóakarat hiányának tekintené. Ezt fölötte káros módon kiaknáznák az szubverziv elemek, amelyek már rág mozgolódnak e vidéken ős igyekeznek befő lyás ölni a bajba jutott lakosságot.