Napi Hírek, 1932. január/2

1932-01-31 [0267]

§A Nemzeti Kaszinó vasárnap, január 31.-én déli 12 órakor tartotta meg 105. közgyűlését, amolyan megjelent vitás nagybányai Horthy Miklós. Magyarország kormányzója, tcvábbá -Jllbrocht, i . József Ferenc királyi herceg . 3^?2jt-?p A közgvülés ülnökéül közfelkiáltással Ráday Gedeon grófot választották meg. _ Teleki József gróf és Széchenyi Károly grof mekg szavakkal méltatták a lelépő igazgatóság érdemeit, majd megválasztották az uj igazgatókat. Ezek a következők: Esterházy László gróf. Jankovich Béla és Nemes János gróf. Választmányi tagok lettek: Almásy Dénes gróf, Batthyány István gróf. Bethlen István gróf, Dőry László, Feilitzsch Berthold báró, Forster Gyula, JarossSándor báré , Jekelfalussy Zoltán, Károlyi Gyula gróf, Khuen-Hédorváry Károly gróf, Montenuovo Nándcr herceg, PeiacsevicMiko Endre gróf ,-Porényi Zsigmond báró, Putnoky Móric, Széchenyi Bertalan gróf. Széchenyi Emil gróf, Teleki Tibor gróf, Toroczkay Miklós gróf, Wenckheim Dénes gróf, Zichy János gróf; Választmányi póttagok lettek: Hunyady Imre gróf ás ifj. Teleki József gróf. . A Nemzeti Kaszinó a súlyos gazdasági viszonyokra va ó tekintettel ebben az évben nem tartotta meg szokásos lskomáját, do c-h41yett aláírási ivet! . a Kormányzóne inségakciója javára s az adakozások eredményét , 2050 pengőt már el is juttatták illót ékes helyre. X^VO^UnX A közgyűlés ünnepi szónoka Bethlen István gróf volt, aki nagyszabású, általános lelkesedéssel fogadott beszédében omlékezett meg Széchonvi István grófról, a kaszinó nagy alapi tójáról. A beszéd a következőkép hangFőméitóságu Kormányzó Ur! Fönséges királyi Horccgek! Tisztelt Uraim! A Nemzeti Kaszinó igazgatósága ugy határozott, hogy nagy ab pitója, gróf Széchenyi István emlékét ebben az évben nom a szokásos ünnepi lakoma, hanem évi közgyűlése keretébenes a komoly időkhöz mérten minden külső ráiy és pompa nélkül ünnepli mog. Azt hiszoin, hogy ez az elhatározás mindnyájunk hclyeslésé vei találkozik, mert a Nemzeti Kaszinó ünnepének, amelynek visszhangja mindig túlterjedt ennek a társaskörnek a falain, ós amelyre felfigyelt az ország, nem a külső fény és pompa adott patinát, hanem az a körülmeny, hogy az évrőlévre visszatérő emlékünnepünk a legrégibb és igy legelső magyar társadalmi kör megnyilatkozásaként jelenik meg az ország előtt és hogy az' , akio napon Széchenyiről ealékbeszédot mond, Széchenyi végakarata ért e-liléién, az ő szellemében, az ő géniuszától megihletve és politikai iskolájának tanítványakép kell hogy a Memzoti Kaszinó tagjaihoz ^illletve rajtuk keresztül az egesz nemze-tnez ,szól jon. * ' . Es van-e magyar ember számára szobb, van-o magasztosabb feladat, mint Széchenyi tanításainak hü és korszerű hirdetőjének lenni? DG vai-c - kérdőm - ennél nGhezobb feladat egyúttal? Hiszen Széchenyi Istva-^n, akinél pedig sonki som ismerte jobban kortársai gyengéit, aki az emberek veséjébe látott, nemcsak másokat kritizált, nemcsak másokat támadott, nemcsak mások számára adott tanácsot és útmutatást, mint ahogy azt ma nagyon sokan teszik, hanem elsősorban önmaga ollón fordította a boncoló kritika ŰIGS eszközét os a le^kegyetlenobbül gyakorolta fiz önismeret puritán erényét. Hisz ő mondta volt, hogy a legnagyobb bűn másokat vezetni akarni, az erre való képesség nélkül, és hogy az önismeret és a kellő önbírálat az első kellók ahnoz, hogy másokat vezetni képesek legyünk. A mai napon tehát, amikor a nemzet válságos óráig éli, araikor újjászületés oly nehéznek és kátsígesnek látszik, Széchenyi szellemében, azt hiszem, akkor járunk el, ha soraink között seregszemlét tartunk és lelkünk mélyébe tekintve komoly önbirálatot gyakorolunk önmagunkkal szemben, mert szent meggyőződésem az, hogy a magyar nemzet újjászületése ma is, mint Széchenyi Idejében, nem az anyagi j avok nagyobb, vagy csekélyebb mennyiségétől, hanem azoknak az orkölcsi, morális tokéknek összegétől függ, amellyel a nemzet igazságáért sikra szállani képesek vagyunk. * ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folyt, köv./ ',.

r > xr %.••£