Napi Hírek, 1932. január/1

1932-01-15 [0266]

/Külügyi bizottság II.folytatás./ A miniszter fejtegetéseit azzal zárja be_, hogy nem a kormányon mu.l-.ott

, hogy a külügyi bizottságot hosszabb idd óta nem lehetett összehívni, mert a kormánjrnak szándéka, hogy a külügyi bizottság tagjai minél behatóbban és minél sűrűbben tájékoztassanak az országot érdeklő egyes kérdésekről. A legközelebbi ülés időpontját az elnökkel egyetértőleg február első napjaira gondolja kitűzni. ^KXJO^U Buchinger Manó részletesen indokolja, hogy mi késztette arra a tegnapi képviselőházi ülésen! •--• ** .-••*•*- " . olyan hangnemben ^szólaljon fel, . . .. amilyenben a rendes körülmények közöt

f nem szokott.Ezután fejtegeti a genfi leszerelési és * .; * M lausannei konferencia fontosságát.. Ezeknek eredménye nagy kihatással lehet Magyarországra nézve is és ezért nemcsak alkotmányjogi, de nemzeti szempontból is szükségesnek tartotta a szociáldemokrata párt, hogy megismerje a kormánynak a két konferenciával kapcsolatos terveit. Komoly aggályai vannak az olasz orientáció ellen. Magyarországnak teljes mértékű pacifizmusra van szüksége és ha ez nem érhető el, akkor legalább is a neutralitás álláspontjára kell helyezkedni. Attól tart,hogy ezt a Rómához való igazodás akadályozni fogja. Rámutat a második internacionálé fontosságara és kiemeli, hogy azt a magyar kormány csakis a magyar munkásságod keresztül tudja megközelíteni. Gróf Károlyi Gyula megállapítja, hogy Buchinger kép-risálő meg sem kisérelte indokolni a politikai hamiskártyázás kifejezését. Buchinger Manó válaszában azt igyekszik "hizonyitani, hogy az olasz és a francia orientáció egymással nem egyeztethető össze, Walko Lajos külügyminiszter külföldi tárgyalásai és beszélgetése*, nyomán tapasztalati alapon állapitja meg, hogy Buchinger képviselő felfogása téves. Hunyady Ferenc gróf az olasz barátság szükségessége mellett szólal fel. Megállapítja, hogy ma Olaszország az az állam, amely leginkább szolgál• ja a vezető európai gondolatot. Ezek: a békeszerződés revisiója, a leszerelés, a nemzetközi adósságok és jóvátételek kérdésének rendezése és végül a nemzeteketnek egyenjogú együttműködése ugy politikai mint gazdasági téren. Franciaország ma még ezekben a kérdésekben más állásontot foglal el, de meg van rá a remény, hogy a különbségek áthidalhatók lesznek, ami azután uj helyzetet fog teremteni nemcsak egész Európa, de Magyarország szempontjából is, Szükségesnek tartja a gazdasági együttműködést a szomszédos államokkal, már csak a nagyszámú elszakított magyar kisebbségre való tekintettel is. • ' /Folytatása következik./