Napi Hírek, 1932. január/1
1932-01-14 [0266]
/A Popolo d,Itália cikkének második folytatása./ Bizonyos azonban,, hogy az %yesült államok kormányának nem lenne bátorsága ellenállást kifejtem egész Európa egyöntetűen megnyilatkozó tudatos akaratával szemben, amely az adósságok kölcsönös törlése által bizonyítékát szolgáltatná annak, hogy megszüntette a győzök ós legyozattek közötti különbséget es igy a későbbi szélesebbkorü és áld'sos szövetségek megkötésére kedvező légkört teremtett. £z nemcsak a morális termeszeta indokok miatt történne, bár bizonyos, hogy ezeknek is nagy hatásuk lenne az amerikai nép lelkére, 'i'évedós lenne azt hinni> hogy az amerikaiak nem hajlamosak az ilyenfajta kivülről jövő behatásokra. Az amerikai lelek alapjának idealizmusa es önzetlensége a világ minden egyes államában impozánsan nyilvánult mar meg. Az amerikaiak elhárítanák maguktól azt a látszatot, hogy az emberiség történelmében a há'eoru egyedüli haszonélvezőiként tűnjenek fel. ügyetlen amerikai sem szeretné, ha Shylockkal hasanlitanak ó;ssze, aki adósának testéből akart egy darabot kivágni tartozása fejeben, ^eg vagyunk róla győződve, hogy Amerikában a közvélemény hatalmas megmozdulása végül is legyőzne azoknak az ellenállásít, akik még mindig hiszenk a jelenleg, állapotnak ha nem is a moralitásában, de mindenesetre a haszno^oltaban, E morális jellegű motívumokon kivül számolni kell a nemkevesbbe döntőfontosságú anyagi természetű indokokkal, amelyek arra fogjak birni'az amerikaiakat, hogy a maguk jószántából zárjak le a veres szamaaast. .Emlékezzünk rá, irja ezután a lap, hogy milyen hatosa volt a mult ev jultüsaban kihirdetett Hoover-moratóriumnak! Bár akkor csak egy esztendőről volt Szó, azjmberiség a világ egyik végétől a másikig vegre T fellélegzett a ? az emberek egy pillanatra bátorságra kaptakls mar mutatkoztak a fellendülés frelei, még mielőtt a francia jogászok é% az állam P?? 2 ^ 1 tanácsadói, ezek a szőrszálhasogató művészek az egészet belefullasztaittak volna elveik szakadatlanul^ zuhogó áradatába. Ea pedig már az egyéves moratórium is ily hatalmas fellendülést okozott ? ki kételkedsk abban, hogy a hatás sokszorosan megismétlődnék,ha egyszersmindenkorra elháritanák'az útból azt a minden kétség nélkül leghatalmasabb legsúlyosabb akadáyjt, amely ma immobilizálja a népeket é« következményeinek baljós árnyékát előre veti az egész századra-"Í Íz Egyesült *Aliam~'nak saját érdekükhen áll az adósságokról váló lemondás gesztusa, amely végeredményben csak saját javukat szolgálná.Az Eszakamerikai Unió e lemondassál nem hogy veszítene^ hanem más vonalon behozza aztj amiről formálisan lemond. Az első lépést azonban Európában kell megtenni. Nem lehet az Egyesült Államoktól kivarrni a kezdeményezést, hanem Európának kell az északamerikai Uniót egy olyan bőfejezett tény elé állitani, amelyet végül is kénytelenek lesznek elfogadni, miután nem látják megváltoztatásának lehetőségét, épp ugy, ként ahogy Német ország^ európai hitelezői kénytelenek elfogadni a nemetek fizetésképtelenségi .be jelentését • Feltehető-e ezek utan, hogy az amerikaiak gazdasági es valutapolitikai téien ellenséges cselekedetekhez folyamodnának ? Seirmiesetre ! A világ gazdasági élete szorosan összefüggő egész . . !, és.aki a világ gazdasági eletét a föld bármely pontján megsérti, ezzel sajátmagát okoz sebet. A vámpolitikai téren életbeléptetett megtorló rendszabályok ellenintézkedéseket vonnak maguk után és egy zuhanó valuta közvetlen katasztrófával fenyegeti az összes pénznemeket, legyenek azok távol vagy közel hozzá. A világnak szüksége van az Egyesült Államokra, de az Egyesült Aliámokbak ma inkább mint valaha van szükségük Európára' ós a világra. A realitás nagy vészharangja megkondult az Atlanti Ocean két' partja közötti /MTI/
