Napi Hírek, 1932. január/1

1932-01-10 [0266]

. , A „ § ?.y o r , január 10. A magyar Történelmi Társulat a győri Msfaludy-Kör meghirására vasárnap délután vándorgyi lést tartott Győrött a benceíj gimnázium dísztermében, amelyet ez alkalommal z sufolái se: megtöltőt t az előkelő közönsége A vándorgyűlésen Klebelsberg Kuné gróf ny, kultusz miniszter, társulati elnök vezetésével jelen voltak I'omanovszky Sándor alel­nök, Lukinich Imre főtitkár, Hóman Bálint, Császár Elemér. Csányi Károly, Dory Ferenc, Gerevich Tibor, Tóth Zoltán, Jakubovich Emil, Kossányi Béla ós mások. Kuncz Jenő nyugalmazott alispán, a Kisfa.udy-irodalmi Kor elnöke, üdvözölte a vendégeket, majd Klebelsberg Kunó gróf mondott elnöki megnyitó­beszédet. Ismertette a Történelmi Társulat céllát és a következőket mondotta; , „ , , - A magyarság viharvert életének során sokszor volt abbai a helyzetben, ^hogy szinte elviselhetetlen volt a jelen, bizonytalannak lát­szott a jövő ós az ilyen helyzetbon a nemzet részben odahúzódott a kereszt­fa lábához és kereste a nagy vallási vigasztálasokat, rés zben pedig vissza­vonult a nemzet dicsősésges történelmébe és a történelem nagyságaiból me­rített • * " bizakodást és erőt a jelen bajainal elviselé­sére es a lövő küzdelmeire. Ezért szükséges, hogy a tutfományt önmagában művelő testület, az Akadémia, mellett legyen még egy második szervezet, a Magyar Történelmi Társulat, amelynek elsősorban az a hivatása, hogy ki­bővitse a történelmi tudományit, hogy nemzeti történelmünknek örök értékeit minél közelebb hozzája magyarnemzet szivéhez. - A másik kérdés, amelyre feleletet várhatnak, amely ma a történetírás terén döntő probléma: szellemi tudományunk irányának viszanya történelmünk egyéb irányú kutatásaihoz és az uj generációnak uj állásfogla­lása a múlthoz, amit néha átértékelésnek is szokás nevezni* Ebben a kérdés­ben, mint társulati elnök, állást nem foglalhatok, de mint tudománypoliti­kus, csak örömmel üdvözölhetem az uj irányzatot csak azért* mert mentül több irányzat érvényesül a tudományágban, annál gazdagabb az ós-akkor le­hetségesek a tárgyi viták, amelyektői nem szabad visszariadnunk, - A probléma ez: főleg tortáié Imi adatok kibányászására, azoknak előadására fektessük-e a súlypontot, vagy pedig összefoglalásokra, ismertetésekre, szintézisekre és hogy a nagyobb elvek körül csoportosítsuk-e az eseményekzz? En azt hiszem. ho:^y mindkét irányra egyformán szükség van. Amióta történetírás van, e két irányzat mindig megvolt. Baj csak skkor tá­mad r ha akár az egyik irányt, akár a másikat . . . - ..• i\ : előnyben részesítjük, m6Írt a kettőnek egymás mellett párhuzamosai kell haladnia. - A másik probléma, amellyel szemben állást kell foglalnunk, az, hogy jogosult-e egy átértékelés, jogosult-e bizonyos problémáknak re­vízió alá vétele? Ez feltartóztathat lan, mert minden generáció újra ós újra állást fo-.lal a nemzeti múlttal szemben, mert minden nemzddék jóformán más­kép lát ja a mult at. Tehát, amit a múlttal v aló uj állásfoglalás átértéke­lésének neveznek, az semmi más, mint a do gok termesze : :.c-s rendje. Az utá­nunk jött fiatalabb generációnak, amely már a háború utáni kornak az at­moszférájában nőtt fel, sok tekintetben más a látása és a felismerése, más az értékbecslése. Hogy ezek a maguk meg :y őzöd ás ét ncg ne mondják, azt nekünk nincs módunkban megakadályozni. . /Folyt, köv./

Next

/
Thumbnails
Contents