Napi Hírek, 1932. január/1

1932-01-10 [0266]

. , A „ § ?.y o r , január 10. A magyar Történelmi Társulat a győri Msfaludy-Kör meghirására vasárnap délután vándorgyi lést tartott Győrött a benceíj gimnázium dísztermében, amelyet ez alkalommal z sufolái se: megtöltőt t az előkelő közönsége A vándorgyűlésen Klebelsberg Kuné gróf ny, kultusz miniszter, társulati elnök vezetésével jelen voltak I'omanovszky Sándor alelnök, Lukinich Imre főtitkár, Hóman Bálint, Császár Elemér. Csányi Károly, Dory Ferenc, Gerevich Tibor, Tóth Zoltán, Jakubovich Emil, Kossányi Béla ós mások. Kuncz Jenő nyugalmazott alispán, a Kisfa.udy-irodalmi Kor elnöke, üdvözölte a vendégeket, majd Klebelsberg Kunó gróf mondott elnöki megnyitóbeszédet. Ismertette a Történelmi Társulat céllát és a következőket mondotta; , „ , , - A magyarság viharvert életének során sokszor volt abbai a helyzetben, ^hogy szinte elviselhetetlen volt a jelen, bizonytalannak látszott a jövő ós az ilyen helyzetbon a nemzet részben odahúzódott a keresztfa lábához és kereste a nagy vallási vigasztálasokat, rés zben pedig visszavonult a nemzet dicsősésges történelmébe és a történelem nagyságaiból merített • * " bizakodást és erőt a jelen bajainal elviselésére es a lövő küzdelmeire. Ezért szükséges, hogy a tutfományt önmagában művelő testület, az Akadémia, mellett legyen még egy második szervezet, a Magyar Történelmi Társulat, amelynek elsősorban az a hivatása, hogy kibővitse a történelmi tudományit, hogy nemzeti történelmünknek örök értékeit minél közelebb hozzája magyarnemzet szivéhez. - A másik kérdés, amelyre feleletet várhatnak, amely ma a történetírás terén döntő probléma: szellemi tudományunk irányának viszanya történelmünk egyéb irányú kutatásaihoz és az uj generációnak uj állásfoglalása a múlthoz, amit néha átértékelésnek is szokás nevezni* Ebben a kérdésben, mint társulati elnök, állást nem foglalhatok, de mint tudománypolitikus, csak örömmel üdvözölhetem az uj irányzatot csak azért* mert mentül több irányzat érvényesül a tudományágban, annál gazdagabb az ós-akkor lehetségesek a tárgyi viták, amelyektői nem szabad visszariadnunk, - A probléma ez: főleg tortáié Imi adatok kibányászására, azoknak előadására fektessük-e a súlypontot, vagy pedig összefoglalásokra, ismertetésekre, szintézisekre és hogy a nagyobb elvek körül csoportosítsuk-e az eseményekzz? En azt hiszem. ho:^y mindkét irányra egyformán szükség van. Amióta történetírás van, e két irányzat mindig megvolt. Baj csak skkor támad r ha akár az egyik irányt, akár a másikat . . . - ..• i\ : előnyben részesítjük, m6Írt a kettőnek egymás mellett párhuzamosai kell haladnia. - A másik probléma, amellyel szemben állást kell foglalnunk, az, hogy jogosult-e egy átértékelés, jogosult-e bizonyos problémáknak revízió alá vétele? Ez feltartóztathat lan, mert minden generáció újra ós újra állást fo-.lal a nemzeti múlttal szemben, mert minden nemzddék jóformán máskép lát ja a mult at. Tehát, amit a múlttal v aló uj állásfoglalás átértékelésének neveznek, az semmi más, mint a do gok termesze :

:.c-s rendje. Az utánunk jött fiatalabb generációnak, amely már a háború utáni kornak az atmoszférájában nőtt fel, sok tekintetben más a látása és a felismerése, más az értékbecslése. Hogy ezek a maguk meg :y őzöd ás ét ncg ne mondják, azt nekünk nincs módunkban megakadályozni. . /Folyt, köv./