Napi Hírek, 1932. január/1
1932-01-07 [0266]
§ Szeged, január 7. AZ Átokháza 68. számú tanyán Bozsó' Eerenc 65 éves gazdálkodót és 60 éves feleségét meggyilkolva találták. A gyilkosságot tegnap'látogatóba jövő vejük vette észre, aki miután hiába dörömbölt az ajtón, feltörte azt, A szobában az öreg házaspár vértóasában összeszurkálva feküdt és már nem volt bennük élet. Minden jel arra mutat.'hogy rablógyilkosság történt. A rablók teljesen kifosztották a lakást, a holmikat kocáira rakták és «. . w .,•« .. ijr-vx a gazda lovaival elmenekültek. A konyhában nagy véres disznóölökést találtak; ezzel követték el a rablók a gyilkosságot. A csendőrség széleskörű nyomozást inditott. Azt hiszik,hogya a rablógyilkosságot kóbor cigányok követték el. /Ml/ § Az utóbbi időben mindjobban elterjedt az a szokás, L hogy külföldi utazások vagy üdülés oéljait szolgáló külföldi tartózkodás költségei pengőösszegeknek lefizetése ellenében voltak biztosíthatók és a közönséget számos hirdetés hívta fel erre az eljárásra. A Magyar Nemzeti Bank ezúton is figyelmezteti a közönséget, ős- . az utazási irodákat, hogy a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzésére 'vonatkozó szabályok értelmében pengőösszogoknék ily oélra való lefizetése; mint külföldi személy javára történő fizetés, engedélyhez van kötve,ily engedély hiányában tehát befizetésekot teljesiteni tilts^ a tilalom megszegés© vagy kijátszása kihágás,amely két hónapig terjedhető fogházzal, vagv 800§ pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. /MTI/ —. — • < §Szegod, január 7. Majzik Mátyás köröstarcsai vasúti pályaőrt" elütötte a vonat és meghalt. A nyomozás megállapította,hogy a pályaőr a hideg ellen való védekezés oéljából sapkáját a fülére húzta és nem halíótta az egyik vonat közeledését. Az ügyészség a temet esi engedélyt megadta,/líTi/ §-§ Bukarest, január 7. Bethlen György gróf, az országos magyar párt elnöke boszámo'10 beszédet mondott. Mindenekelőtt elismerését fejezte ki Bethlen a kolozsvári magyarság nagyszerű magatartásáért az általános választások folyamán, aminek eredménye lett az ő képviselői mandátuma is. Pedig ezek a választások a legbrutálisabb és logtorrorisztikusabbak voltak. A Székelyfö dön hatósági sogédlettűl végigtapostak, végigtiportak a magyar nép szabad akaratnyilvánításán. Ezt mindenképen lehetővé teszi a Romániában jolonlog érvényben lévő választási rendszer. Az e törvény oltörléséro megindult tárgyalások befejezetlenek és eredménytelenek maradtak még pedig azért, mert épen a'demokrácia jelsáavát hangoztató erdélyi románság állott elő aggodalmakkal, hogy Erdélyben tiszta arányosság mellett a választások eredménye kodvozőtlon lehet a r«mán pártokra, tehát a kisebbségi elemek érvényesülését nom szabad teljes mértékben lehetővé tonni. A Jorga-Argotoianu kormány mindenkép alkalmazkodott Í3 ohhoz. Eredetileg a magyar párt jóakaratú várakozással fogadta ugyan ozt a kormányt, mert ugy hírlett, hogy az uj kormány szakítani akar az eddigií ..». kisebbségi politikával s kedvezőbb szándékai, terveit és Javaslatai vannak. Ha ezeknek csak egyrésze is valóra vált volna, ez jelentékenyen javította volna a magyar kisebbség helyzetét. Be a magyarságot ismét csak nagy csalódások érték. A Jorga-félő uj órottségi törvény oredeti fogalmazásában még csakugyan kedvezőnek látszott,de azután olyan átalakításokon ment át, hogy ma rosszabb az Angholoscu-féle tőrvéjpjmél, A kisebbségellenes politikát azóta is mindinkább sinyli a magyarság. Bukaresthez viszonyítva az erdélyi városok most már holmi jobbágy-közóségokké sülyodnek lo, mert legújabban a kormány kategóriákba osztja a városokat. A mai súlyos gazdasági és pénzügyi válságot a kisebbségek sinylik meg legerősebben. Amikor a román uralom' a kisebbségi egyházak alapvagyonát jóformán kártalanítás nélkül már elvette,' ós áz okot az agrárreformnál viszont megillető földillotményoket nem adta meg, most a kormány még az államsegélyt is igazságtalan módon lecsökkentette, ugy hogy a lelkészek nom tudnak megélni. - Tetemre hívjuk tizenhárom év rendszereitI Sem elnézést,nem türelmet,hanem jogokat követőiünk! - jolontetto kS R S^J?^^^Bfgy. /MTl/