Napi Hírek, 1931. december/2

1931-12-19 [0265]

§ A Magyar Nemzeti Bank vezetősége és a sajtó több képviselője közt folytatott eszmecsere során a kötött devizagazdálkodás eddigi eredményeiről, tapasztalatairól és célkitűzéseiről a bank vezetősége akovetkezőkben adott tájékoztatást: i i 1/ * A devizaforgalom szabadsága július 13.-ám a bankszünnapok elrendeleseksr szűnt meg, rendszeres kötött devizagazdálkodásról azonban' csak augusztus eleié óta lehet tulaidönképen szó, attól az időtől kezdve, amidőn az exportból eredő külföldi fizetési eszközöket a Magyar Nemzeti Bankhoz kellett beszolgáltatni. Az azóta eltelt négy hónapot meghaladó időszak elég hosszú arra, hogy megbízható képet alkothassunk magunknak a kötött devizagazdálkodás eddigi számszerű eredményeiről. Augusztus l.-étól december 9.-élg a Magyar Nemzeti Bank közel 150 millió pengő értékű devizát és valutát szolgáltatott ki. A külfölddel szemben fennálló nagymérvű eladósodottságunknak természetes, bár épenséggel nem örvendetes következménye az, hogy a ki gae Igái tátott devizák legnagyobb részét a külföldi kölcsönök szolgálata emésztette fel. Kamatokra és törlesztésekre a szóbanforgó időszakban 9C.5 millió pengő használtatott fel. Ez a szám azonban nem jelenti a külföldi eladósodásunkból folyólag a magyar közgazdaság által a külföldre fizetett teljes összeget, mert számos esetben a kölcsönök szolgálatának ellátása a pénzintézetek saját készleteinek felhaszná1 ásával történt. A kölesönszolgálat ellátása után fennmaradó összegek leg*nagyobb részét természetesen az importszükségletek fedezése foglalja le. Igen tekintélyes összeget. 38.5 milliót utalt ki a Nemzeti Bank a behozatal céljaira^ eLy Összeget tehát, ame ly mellett az illegális forgat tm méretei eltörpülnek. Hozzátehet jük még., hogy a cl earing forgalmaké kompenzációk keretében szintén jelentós árutömegek ellenértéke kerül legális uton kiegyenlítésre. Ugy hisszük, hegy ezek a számok rávilágítanak azoknak az árdrágítóknak rosszhiszeműségére, akik az import céljaira történő devizakiutalások hiányát panaszolják, hogy azután a "zugforgalom

M-nak nevezett szórványos üie tkot ós ékből a nyilvánosságra szivárgó fantasztikus árfolyamokra utalva, morális bázist teremtsenek maguknak az árak emelésére. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy az impo._rtszükségletak kielégítése terén nem volnának komoly bajok és komoly nehézségek. Csak arra akarunk rámutatni* hegy igenis nagy összegeket adunk az importszükségl etek fedezésére. Törekvésünk odairányul, hogy ezt az ellátást az ország gazdasági funkcióinak ellátása szempontjából minél tökéletesebbé tegyük. Minél teljesebben folynak be hozzánk az exportból eredő devizák, annál teljesebben tudjuk ellátni a behozatalt és annál o észsegesebb arányt tudunk biztosítani a kiviteli és behozatali cikkek árai között. Ec-méljűk, hogy ékben a tekintetben a már lekötött vagy tárgyalás alatt álló clearingmegállap odások is segíts égünk rekesznek. Ezek abból a helyes felismerésből indulnak ki, hogy arut kivinni behozatal ^nélkül nem lehet, míg egyfelől tehát az ország arukkal va&ó ellátását az érmeparitásoknak megfelelő árakon biztosítják, másfelől exportunknak is ösztönzést adnak

? mert hiszen a külföldi kereskedelem, ha áruit nálunk elhelyezni és ellenértekét megkapni óhajtja, kénytelen tőlünk árut venni és hazájába bevinni. Utalunk e tekintetben különösen a Svájccal kötött megállapodásra, amelynek értelmében ahhoz, hegy x Svájo hozzánk bizonyos mennyiségűi árut szállíthasson, háromszor, majd később négyszer annyi árut kell Magyarországról Svájcba bevinnie. Tudjuk ugyan, hogy a clearing-egyezményeknek is vannak hátrányai,, mert lehetővé teszik, sőt elősegitik ely áruk beáramlását, amelyekre a közgazdasági rád ó szerint mai állapotunkban nincsen szicségűnk. Erre azonban azt felelhetjük, htgy olyan szerződést, amelyből minden előny az egyik félre származnék, aíig&a lenét elképzelni. De megvan a módunk a segítségre is. A társadalomnak magának kell őrködnie azon, hogy felesleges cikkek behozatalát a lehetőség szerint mellőzze, ha ugyan erre a. viszonyok kényszerűsége magától rá nem viszi. /Folyt, köv./