Napi Hírek, 1931. november/1
1931-11-03 [0262]
Ha a szakminiszterük jeleni ennen ok ős felvilágosítást adhatnának az egyes redukciós tó tolókra,, könnyebben lehetne elbírálni azt, hogy a re- * dukciokat helyes tételeknél ós helyes módon hajtőt ;ak-c vőgre, i*zt a felfogasát sok példa fe sorához tatásával indokolta. £i jel.:n tette, hogy a különböző kulturális, külügyi és szociális parádék leépítése körül túlságosan szűknek es keveset mondónak tartja a 6-#s bizottság álláspontját, ^zeken a terültt^en^sokkal erőteljesebb-lépéseket kíván. Lzt a :. .cfogásdt^is több példával világította m<g . Sokkal jobban szeretne, ha a bizottság igen szigorú elveket enunciálna, amelyektől semmi szin alatt sem volna szabad eltérni. A helyzet ugyanis az; hogy amint eltérünk szigorú elvektől, tág teret nyitunk a pajtáskodásnak. Ilyen szigorú elv r volna az, hogy legalább az átmeneti idő alatt senki semmiféle, símen " az államkincstartól kétféle f ize ést ne húzhasson, ideszámítva még a képviselői í ize te st is. Változtatni kell a, nyugdija srendszer mult idokbn szokásos tág kezelésén is, Az, aki munkakérj sségénok teljes elejében el*- r { hagyta az állami szolgálatot, ho ;y jobban jövedelmező fog laikozasra térien yi t legalább időlegesen.míg ezek az állapotok tartanak, nyugdijat ne élvezzen. *z elől el zárkózni nem lehet, minden téren keresztül .kell vezetni azt a felfogást* hogy elhagy Va a békebeli sablonokat, olyan reformokra térjünk at,-amelyek egyeznek a nópárzül t jogos kívánalmaival, ^z nem demagógia. Demagóg az, aki népszerűsége erdekében hódol a tömegek felbukkanó ösztöneinek, az^ azonban, aki azt kívánja,, hogy az,áldozatkészség terén a vezető osztályok, menj ..^..nok előre es a költségvetést hozzá'akarja idomítani a nopérzülethez, nem demagóg, hanem ellenkezőleg bölcs politikát folytat, Pallavicini György őrgróf beszéde e-ején riassay Károlynak és" társainak a mult.* ( i ölesen előterjesztett indítványát elfogadásra ajánlotta, -zután több adóztatási .lehetőséget ajánlott a kormány figyelmébe. Hangoztatta, hogy a szénbányákat az eddiginél nagyobb mertekben kell megadóztatni, különösen, amióta ismeretessé vált, hogy a szénkartel" magas árai ugy állanak elő, hogy a szón árát a legdrágábban termelő bányák t,rmo" : esi költségei alsóján számítják ki. Adóztatási lehetőséget lat az,ipari szeszkart el lel os az •lajkartell el szemben Is. A /továbbiakban a népszövetség pénzügyi bia. tt áginak ós a 6-os bízotts-ignak a jelentésével foglalkozott* Utalt arra, hogy a dél amerikai államok legn agyő bbr esze ^felfüggesztette külföldi tartozásainak fizető set. -gyesek, mint például Brazília, többizben is. Megdöbbentő jelenségnek tartja, hogy az uteObi evekben az állam, a közüle tele es a laga^gazdasag milyen rohamosan adósodtak el. Heg kellene állapítani, hogy a kunosain.-it lel tűn te te t tartozások egy része nem-e abból származik, hogy egyes úankok a belföldi hitelt igénylőknek külföldi valutiban nyújtottak formailag a kölcsöne, de pengőben fizették ki, ugyanakkor azonban est a csupán formailag k 1 földi je'Iegü tartozást valóságos külföldi tartozásnak vallottak be, Holott a belföldön így nyújtott kölc.önöket a külföldön no . szerezték 1*3. A gyulaitólceöh biialata utat A feltette a kérdést $ mi van a vagyonvált ságalappal, amelynek sorsát sem a pénzügyi bizottság, sem a 6-os,bizot sag jelentéséből néni lehet megállapítani es az állami számvevőszék sem ad r.ola részletes tájékoztatást, megtörtent-e ennek az alaonak a megvizsgálása és ha nem, miért nem. A mult kormány egyik legsúlyosabb hibájának a túladóztatást tart ja.nemcsak a régi adókat helyezték aranyalapra, hanem megtartottak az inflációs adónemeket :.s, Hven kettős "szivattyúra azonban nemvlett volna szükség,/mert külföldi kölcsön birtokában voltunk. A;700 milliót elérő bevételi .feleslegeket hasznos beruházásokra, továbbá, a hadikolpEÖn valorizálására kellett volna felhasználni, „.zeke . azonban rendszertelenül használtak fel, másrész" 1928-tel kezdve, mikor a feleslegek elmaradtak, továob folytatták a na/Tvarán- u köl tek^fW .
