Napi Hírek, 1931. november/1

1931-11-14 [0262]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti; A részvénytársaságok, a szövetkezetek és korlatolt felelősségű társaságok, valamint az állami támogatásban részesülő vállalatok és a közüzemek egyes jogviszonyairól és kapcsolatos kérdésekről szóló törvényjavaslatnak az igazsá.ügyminisztérium ban készült előadói tervezete tárgyában dr. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter november 10.-én és folytatólag 12.-én szükebbkörü megbeszélést tartott* A megbeszéléseiéi elsőnek dr. Sichermann Bernát udvari taiácsos szólalt fel j aki főként kifogásolta, hegy az előadói tervezet a felügyelőbizottsag hatáskörét az Aufsichtsratnaka német részvényjogi tervezetben körülirt hatásköre mintájára széles körben tágítja anélkül, hogy a német javaslatnak a Vorstandra vonatkozó szabályait is átvenné* A tervezet szerinte olyan szigorú rendelkezéseket tartalmaz, amelyek meghaladja^ a német szüks ógrendel eteket ós egyáltalában nem fordulnak elő semmifele más törvényban vagy tervezetben. Ilyen rendelkezések különösen az 1. §-ban az ügyvezetőkkel Eötött szolgálati szerződéseknek a közgyűlés jóváhagyásától függővé tétele, a 3. §-ban a felügyelőbizottsági tagok inkompatibilitása, az 5. §-ban a revizoroknak adandó felvilágosításoknak pénzbírsággal való kikényszeríthető se, a 7. §-ban a mérlogfelállitási szabályoknak a jelenlegi viszonyok között különösen veszélyt s rendelkezései stb* Az előadói tervezet szerinte a szükséges és megfelelő módosít ásókkal* legföljebb az 1931 ;XXVT* t.c* alapján szükségrend el étként volAa kiadható. A törvényhozás elé pedig oly javaslatot kellene terjosztoni, amoly a^ószvényjogot organikusan újból szabályozza, am. ly tervezet azonban szigorúbb rendelkezésűkét a német jognál nem tartalmazhatna* Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár felszólalásában hangoztatta, hogy ő organikus, szerves reform hivo; o szempontból javasol ta

? hogy a kormány a szakszerűséget érvényesülni engedő szerves rész vény tarsjággi ós szövetkezeti törvény előkészítését rendelio el. A megfelelő szerves ref&rm a részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek is érdeke, mert a jelenlegi jogban a tőkés társadalom bizalma ós biztonságérzete komoly támaszra nem találhat. Szerinte a tervezetnek az a része, ar e y az állam, törvényhatóság vagy község vállalataira vagy az emlitett közületek által támogatott vállalatokra, valamint a részvénytársaságok és szövetkezőtök igazgatósági, végrehaj tóbizott sági és fel ügyelőbizottsági tagjai, továbbá a vezető- es főtisztviselő aránytalanul magas javadalmazásának a változott gazdasági helyzethez mért 1 eszállitásara vonatkozik, mint külön törvényjavaslat volna előterjeszthető* Dr. Biró Pál országgyűlési képviselő kifogásolta, hogy a tervezet a részvénytársaságok működésébe igen sok tokintotben mélyennyul bele, ami az ország közgazdasági szempontjából nem helyeselhető, Igy a jelenlegi gazdasági viszonyok között nem helyeselhető a felifeyelobizottság hatáskörének a kiterjesztése . a kötelező méri érvizsgálat elrendelése, szakértők igénybevétele,' továbbá az a rondelkezés. hogy tantiem csupán a léárásck, a tártaiékojáj&k, az alaptőke után számított 5 százalékos osztalék stb. nyújtása után fennmaradó tiszta nyereségből adhat 6

f a termelési költségekot növelni fogja,*:* Dr. Hegedűs Lóránt helyesolto, hogy a vezető állásban lövők fizetéSGÍ minden olyan vállalatnál, amelyben közpénzek vannak ;rdai* kelve, törvényhozási uton leszállittassanak és hogy a részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél a társaság fennmarad-sít veszélyeztető szolgálati szerződések módosíthatók legyenek. A mai viszonyok között ennél tovább nem lehet menni, mert a magángazdaságba való mélyebb bolonyulás bizonytalanságot teremt és veszólyozt ti a külföldi tőke bizalmát. Ha azonban a kormány a részvény jogi és szövetkezeti jog egyes részeit mégis módosítani kívánná, a roform a szigorításban a német jogon tul ne menjen. /Folyt, köv./