Napi Hírek, 1931. november/1

1931-11-13 [0262]

*I° J. L Aí i-lA? 0 ! NOYEMBER 13.

B

erzeviczx Albert tegnap előadást tartott Milánóban a magyar politikai menekültek olaszországi tart zkodasrr°l es tapasztalatairól/ - j rrtekezése elején utalt , . . , _ • ••• J. • pár nap előtt Velencében tartott előadására, amely a XIX. század első felében Olaszországban járt magyarskkal foglalkozott; azokat jobbára az élvezet és tanulmány vágya vitte olasz földre s akik őket a forradalom után felváltották, azok legnagyobb rész-ben menekülők voltak, akiket ptlitikai célok vittek eda és tartottak ott. UAdWtQiJto Türr István már az olasz forradalom idejébenL . a piamonti sereghez, amelyben azután altábornagyságig vitte. Kossuth Í851 szeptember 21.-én lépett először olasz földre, mikor Kiutakiából kiszabadulva amerikai gőzösön Angliába és Amerikába indult. Spoziában szállott ki, do a hatóságok Ausztria iránti tekintetből gyanús szemmel nézték s nem engedték, hogy a vesztogzárt elhagyja, ami nem akadályozta meg Spezia lakosságát abban, hogy zajosan tüntetve ünnepelje a menekült szabadsághőst. A bizalmatlanság a szard-piamonti kormány és Kossuth között sokáig tartott, részben a Londonban laké Kossuthnak a száműzött Mazzinival való barátsága miatt, részben mert Piemont a krimi háborúban a nyugati hatalmakhoz csatlakozván utóbb Ausztriával is mintegy szövetségbe jutrtt. Bnnokf: ' . Klapka György és gróf Toloki László már 1856-báh és 1857-ben érintkezésbe léptek Cavour piemonti miniszterelnökkel, Magyarország közreműködését készitve elő egy Ausztriával való összeütközés esetére. ]M<i^\jty-rj^ Mikor aztán az 1859-i háború egyfelől Piemont és Franciaország, másfelől Ausztria között bizonyossá vált, Kossuth is kibékült Napóleon császárral, az olasz kormány is belátta^ hogyha serogo támogatására magyar légitot akar szervezni, Kossuthot is meg koll nyernio Q célnak. Moghiyták tehát őt is Turinba, miután a magyar omigráció katona-tagjai már majdnem mond ^összegyűltek olasz földön, ilzonban Kossuth annyira késiéit, ttc elutazását Londonban s másrészt az 1859-i háború oly gyors lefolyású volt, hegy mire Kossuth - lelkes fogadtatásra találva Oiaszhonban - végre Cavourrfcl érintkezésbe láphotett s a magyar légió szervezéséhez maga is hozzá járulhat ott, már az utolsó - a sorlj-rinoi - csaAát is mogvivták. Az emigráció jogos reményét, h*gy Lombardia és Velence felszabadítás át Magyarország felszabadítása fogja követni, villámcsapásként sújtotta le a villafrancai előzetes békeszerződés, amely, beérve azzal, hogy Olaszország Lombardiát megnyerte, a h* orunafc véget vetett és az alig megszervezett magyar IfeijpPamnesztia biztosításával feloszlatta. Kossuthnak vigasztalásul szolgálhatott, hngy Gavour ép ugy fel volt háborndva Napolcoh'császár o hirtelen elhatározása felett, mint ő maga, s nyomban lemondott. Az omigráció fejei csalódottan hagyták el az olasz földet, csak Türr maradt ott s a katonatisztek közül számosan, úgyhogy mikor a következő /1860/ év tavaszán Garibaldi a maga ezer főből álló legendás csapatával meghódította az olasz kiríly számara Szicíliát és Nápolyt, könnyű volt a magyar légiót, uj jövevények csatlakozásával, újra szervezni. Az emigráció reményéi újra fellendültek, Pulszky Olaszországba tette ét lakását s barátságot kötött Garibaldival, Kossuth. Klapka is viszszatértek, da . Cavour váratlat- halála ismét keserű csalódást hozott rájuk. Kossuth sz angol sajtóban buzdította az olasz kormányt, hogy Velencéért síkra szálljon s meghasonlott Pulszkyval, aki a Deák politikájához kezdett közeledni. A magyar légiót a délolaszországi rablóüzelmck ellőni küzdolemro használta fel egyelőre az clasz kormány. /Felyt. köv./