Napi Hírek, 1931. november/1
1931-11-10 [0262]
/.; részvény jogi előadói tervezet fi folytatása./ 4. saját társaságuktól az igazgatóság és^a fel ügyelőbizottság engedelme nélkül es a rendes kereskedő gondosságával megallaoitott fedezettel nea biztosit ott, vagy a szokásos üzleti feltételezői eltérő-" en a társaságra hátrányos módon kölcsönt, hitelt vagy a szokásosat meghaladó elolegaKet igenybevenni. Az 1-4.pontokban megállapított tilalom megszegése esetében a társaság kármak megtérítését vagy ehelyett azt követelheti, hogy a tilalmat megszegő igazgatósági tag. vagy alkalmazott a maga részé;, re kötött ügyletet a tarsaságnak átengedje, a mas számláiára kötött ügyletből eredő jövedelmét neki'kiadja vagy erre irányuló követelését a ^társas gra engedményezze- a 4. pont esetében pedig az okozott kár megtérítésén felül a hitelezett összeget, tekintet nélkül a kikötött esedékesség idejére,nyomban köteles visszatéríteni. Minden esetben jogosított a társaságé tilalmat megszegő alkalmazott szolgálati szerződését rögtöni hatállyal felbontani. A társaságnak e bekezdésben szabályozott követelesei es jogai attól az időtől számított három hónap ala/ct évülnek el, amikor valamelyik felügyelőbizottsági tag a tilalomszeges tényérol tudomást szerzett és azt a felügyelobizottságnak be jel eo tette, A tudomásra tekintet nélkül beáll azjélévulés az ügylet megkötésétől vagy a más társaságában t/ szindikátusban vagy alkalmi egyesülésben valő részvétel me^züntotől számított öt év elteltével. Ha a tilalom megszegósa miatt az igazgatóság tagját tisztétől elmozdítják vagy az alkalmazottat szolgálatából rögtöni hatályú felmondással elbocsátják, az ily elmozdítás vagy elbocsátás miatt semmiföle kártérítést nea lenét követefii ? az igazgatóságnak a közgyűlés elé terjesztett évi jelentésében szemolyenkint és részletezve fel kell tüntetni az igazgatóság és a felügyelobizovtság tagjainak és az alkalmazottaknak nyújtott, a szokásos fizetési előlegek körébe nem tartozó előleg, kölcsön, vagy hitel összegét, valamint az ezek által más helyen igénybe vett kölcsön vagy hitel biztosítására a társaság által vállalt kötelezettség összegét. Jiizt a paragrafust,, amennyiben az 1930; V. t;c. 54.§ -a másként nem rendelkezik, megfelelően alkalmazni kell a korlátolt felelősségű tarsasigra is. 14. §. Részvénytársaságnál, szövetkeze.nól vagy korlátolt felelősségű társaságnál megőrzés végett letétbe helyezett ertókoapirt - tekintet°nélkül arra, hogy a társaság azt annak szama vagy egyéb ismertető jele szerint egyedileg meghatározva vette-e át vagy sem - nem szabad a letevőtől egyenesen erre kapott külön Írásbeli meghatalmazás nélkül - törvényben megengedett elidegenítések eseteit kivéve - elidegeníteni vagy elzálogosítani. Nem esik e tilalom a la az őrizetbe vett értékpapírnak az őrizetbevevo társasig,részéről további elzálogosítása, ha az örizetbeadó adósa a ta#rsaságnak es a további elzálogosítás nem terjed nagyobb-összeg erejóig, mint amekkora az őrizetbeadót terhelő tartozás összege. Ily eset-' oen, valamint a^megengedett^továbbélzálogosítás egyéb eseteiben is köteles azonban a társaság kellően gondoskodni arról, hogy az őxizetbeadónak # kötelezettsége teljesítése esetében a továbbelzálogositott értékpapír okból legalábbis ugyanazon íaju és mennyiségű értékpaoir legyen visszaszolgáltatható. r x Aki f az 1.,bekezdésben fog] alt tilalom ellenére a jelen törvény hatálybalépése,után megőrzés végett letétbe átvett értékpapírt elidegeníti r vagy elzálogosítja, vagy aki a2. bekezdés esetében ugyanazon fajú es mennyiségű értékpapírt az őrizeVoeadó kötelezettségének teljesítése ellenébe 1 vissza nem szolgáltat t az ebből eredő kár megtérítésén felül a büntetőtörvénynek a sikkasztásra vonatkozó szabályai értelmében "büntetendő. /i'olyt atásc követ ke zik./
