Napi Hírek, 1931. november/1

1931-11-10 [0262]

/ A részvénytársaságok előadói tervezete.3' . folytatás/ III. A mérleg szerkesztése

. 7^ 1Az 1875:XOTII.t.-c. 199. §-a hatályát veszti és helyéhe a következő rendelkezések lépnek: A mérleget a rendes kereskedőktől követett elvek szerint annyira' világosan és áttekinthetően kell megszerkesz teni.hogy a tagok abból a társaság vagyoni helyzetéről, különösen pedig a társaság saját tőkéje és tartozásai közötti arányról tájékozódhassanak. A mérleg fel|llitására különösen a következf szabályokat kell alkalmazni: 1. Az olyan értékpapírt és árut,amelynek'tőzsdei ára van, legfeljebb azzal a tőzsdei árfolyammal lehet számításba venni, amellyel az értékpapír vagy áru az üzleti év utolsó napján bírt. Mégis ha ez az érték meghaladja a' beszer2ás vagy az előállítás árát, ezt az utóbbi árat kell számításba venni, kivéve, ha a oeszerzési, illetőleg előállítási ár s az üzleti év utolsó napján jegyzett ár közötti különbözetet mint nem realizált nyereséget árfolyamkülönbözeti tartalék cimén a terhek közé állítják be. Tőzsdei árfolyammal nem biró értékpapírt legfeljebbaa beszerzés árá * ban lehet a mérlegbe beállítani, figyelembe véve annak esetleges értékcsökkenését. Olyan értékpapirt,amelyet a társaság állandóan tárcájában tart, tekintet nélkül kisebb ertákére^a beszerzés árában lehet számításba venni, kivéve ha a rendes könyvelés elvei leírást követelnek meg. 2. Minden más vagyontárgyat legfeljebb beszerzésének vagy előállításának árában - ha azonban forgalmi értéke ennél kisebb, legfeljebb ebben az értékben - lehet a mérlegbe felvenni. 3. Az üzleti berendezést ós egyéb olyan vagyontárgyakat' /ingatlanokat, épületeket, erőközpontokat, gépeket, szállítási e szközöket, szerszámokat és berendezési tárgyakat, jogokat, engedélyeket, szabadalmakat, előállítási eljárásokat, védjegyet stb,//amelyek nem "továbbad ásra, hanem a társaság üzemében állandó használatra vannak szánva, legfeljebb az elhasználásuknak megfelelő értékcsökkenés levonásával számított beszerzési vagy előállítási árban lőhet a mérlegbe felvenni. A? értékcsökkenés levonása eMaradhat, ha az értékcsökkenésnek nmgfelelő összeget leírásként vagy értékcsökkenésként a mérleg tohcroldalán felveszik. 4. Az alapítás és első szervezés költségeit veszteségként le kell irni. 5.Az alaptőke, a tartalékalapok és minden .más esetleges alap /részvónytörlcszési, ujitóalap, szociális tartalékok, árfolyamkülönbözeti tartalék , stb./ összegét a mérleg teherol] kell beállítani. .JaU^-n*, 6. Azokat a vesz tes egeket .amelyek később teljesítendő szállítási vagy átvételi kötelezettségek avagy hasonló nemű függőügyletek folyománya —' ként a mérleg összeállit-'sakor előreláthatok, a mérlegben fel kell tüntetni. A kezesség, jótállás, szavatosság, váltóforgatás és mas hasonló cimen vállalt kötelezettségeket és a társaság bármely vagyonát terhelő zálogjogokat - az utóbbiakat a zálogtárgy és a zálogjoggal biztosított követelés összegének megjelölésével — a mérlegben vagy külön mellékletében külön—külön csoportosítva fel kell tüntetni. 7. A kétes követeléseket valószínű értékük szerint kell számításba venni, a be haj ihatatlanokat pedig le kell irni. 8, A társaság által felvett ho ss zab ble járatú kölcsönöket a visszafizetendő összegben kell a tartozások közé beállítani. /Folytatása következik/