Napi Hírek, 1931. november/1
1931-11-07 [0262]
/A/ f § P a r i s,november 7, /Magyar Távirati Iroda./ A francia radikális part országos ertekezletének további során Herriot volt miniszterelnök felszólalásában érintette a külpolitika valamennyi fontosabb kérdését. - Ami a hadügyi hiteleket Illeti - mondotta -, hajlandó vagyok megszavazni azokat, mert ^mindaddig, amig őrültek lesznek, védeksnünk kell az őrültek ellen. Véleményem szerint a leszerelés nem nyújt elegendő biztositekot. Nem szeretnem, ha ugyanabba a hibába esnénk, mint Napóleon Tilsit utan, amikor azt hitte, hogy a porosz hadsereg állományának csökkentesével Poroszországot veszélytelenné tette. Franciaország hajlandó elfogadni a haderők általános csökkentését, de ezzel szemben hathatós nemzetközi ellenőrzést^kiván. Hívek maradunk a hármas formulához: döntőbíráskodás, biztonság, leszerelés. A szerződések revíziójának kérdéséről Herriot a következőket mondotta: - / - Ismételten hangsúlyozzuk a szerződések sérthetetlenségét, i^z azonban non jelenti azt, hogy az 1919. evi szövegeket megvaltoztathatatlanoknak tekintjük, hzt senki s-em mondotta közulönk. Borah szenátor nyilatkozataira célozva Herriot igy folytatta beszédet: - A versaillesi szerződóst a népszövetség tanácsának fogában van^módositania. Vigyáznunk-kell azonban arra, 'hogy a nemzetközi morált tiszteletből tartsák. Maga. Borah jelentette ki, hogyjiem akarja megsemmisíteni a r versaillesi szerződést, csak e szerződós keretein belül akar módosításokat létrehozni. Laval külpolitika iával foglalkozott czutái Herriot. - Meg kell állapitanom, hogy egy év óta letértünk arról az útról, amely nagy nemzetközi egyezményekhez vezetett, ^zt a politikát az utazások és a magánbeszélgetések politikájával helyettesitettek,kz eredmény az, hogy megállapított ok ugyan a fennálló szakadókokat, de e szakadékok betömésere nincs más mod, mint a nemzetközi megegyezések. Neffl hiszem, hogy a világon rögtönzött orvosszerekkel rendet lehetne teremteni!. Ha Goethe ós Voltaire országa között nem sikerülne a jóviszonyt létrehozni, akkor kétségbe kellene esnünk a világ békéjet illetőleg. i»z azonban nem ok arra, hogy ne vigyázzunk országunk biztonságára - Köztársaságiak vagyunk - mondotta, Herriot befejezésül -, de egyúttal'nacionalisták is, akik saját országunk ós az emoeriség érdekeit egyaránt szem előtt tartjuk. Franciaországnak nem szabad, elfelednie hogy többször szenvedte el az inváziót. Azt kivanjuk, hogy Franciaország is me-gkapja a részét az egyeteiileges igazságszolgáltatásból. Amerikában, Angliában es a többi országban meg kell érteniök az embereknek, / hogy mi őszintén és teljes szívből óhajtjuk az egyetemes és tökéletes békét. Azon munkálkodunk, hogy a háború borzalmai sohase, térjenek vissza ós hogy az ország békéjét biztosíthassuk. Herriot beszédét az órtekezle t tagjai felállva, tapsviharral köszöntötték. f f f Pierre Cot javaslatára a part általános politikámról határozati javaslatot fogadtak el,, Lszerint a nemzetközi együttműködés ,al apjául gazdasági és politikai,téren egyaránt a francia-nemet közeledésnek kell szolgálnia. A párt ismételten elitóli,azokat a pusztításokat, amelyeket a nacionalizmus a különböző,orezágokban végzett. A párt úgy véli, hogy iJ'rancia ország külpolitikáját a következő szempontok szén előtt tartassál kell irányítani: 1. A fegyverkezések egyidejű csökkentése és a haderők fokozott korlátozása^ . ' 2. A népszövetség hatalmának kiterjesztése. / ' 3. A termelés ós az áruforgalom nemzetközi megszervezése. /solyt .^öv./
