Napi Hírek, 1931. október/2

1931-10-19 [0261]

§ A Statisztikai Szemle uj számában farkas falvi Sándor dr. az 193C. évi gyáripari statisztika adatainak elemzése során rámutat ar a, hogy a mult évben a hazai gyáripari vállalatok száma'ugyan nem csökkent, sőt valamivel növekedett, azonban a munkáslétszám 10.7 százalékká^ a termelés értéke 13 százalékkal maradt az 1929. évi eredmények mögött. Az 1930-ban alakult uj gyártelepek s»rában igen értékes vállalatok vannak.'legtöbb a textiliparban: a 22 uj gyár együtt 997 munkást alkalmazott

y 94.476 lóerővel rendezkedett be és nyolc .és egynegyedmillió pengő értékű terméket állított elő. Ennek a fele az uj fono- és szövőipari vállalatokra esett. Az uj vállalatokon kívül az év folyamán 71 olyan üzemet soroltak be a gyári >aii statisztikába, amelyek szerényebb keretek között már régebben fennállottak. Ezek csaknem 5000 munkással dolgoztak és 62.6 millió pengőnyi ójTtékü terméket állítottak elő. Ha a két kategória termelési értékét leszámítjuk az évi eredményből akkor az 1929-ben is számbavett vállalatok termelésének értéke nem is 13, hanem mintegy 16 százalékkal hanyatlott. De nem lehet megállapítani azt, hogy mennyivel csökkkntette a termelés értékét az a 227 gyári üzem, amely 1929-ben nem dolgozott. A gyáriparnak ez a béna része mind nagyobb. 1928-ban még csak 3.9 százalékol; tett ezek aránya, 1930-ban már 6.5 százalék volt. A munkáslétszám csökkenése a kő-, agyag- és üvegiparban volt a legnagyobb, még pedig 22.8 százalék; emelkedés egyetlenegy ágazatban sem fordult elő, ahol a legkedvezőbb volt a helyzet, mint a fonc- és szövőiparban és a villamos áramfejlesztő telepeken, ott is csak a hanyatlás kisebb mértékében jelentkezett, ami e két iparágban * másfél.százalékot tett. A munkatel j csitmény csökkenése a munkanaptk, sőt a napi átlagos munkaórák számában is kifejeződik. A kifizetett munkabérek csökkenése nem volt általános, sőt a mult év folyamán még az iparágak e^ész sorában a bérek emelkedését lehetett megfigyelni, az egész gyáripart együtt szemlélve azonban még is ^hányat- ' lás állott elő, mert a csökkenő bérek összege meghaladta az béreket. Azonoan ez csaK a pénz never teltei, tüKintve volt így; a vásárlóerőt vizsgálva a növekedés határozottan kimutatható. A munkabérek névértékének indexszáma tavaly 1929-hez mérten 94.7 volt, a vásárlóerő indexe azonban 104.6-ra emelkedett. Az átlagos órabér 1930-ban 60 fillér. 1929-ben 61 fillér. A legnagyobb volt az órabár a sokszorosító- és müiparban, ahol 122 fillért tett. A fa- és csontipari munkásság 1930-ban csak 50 fillért keres, tt, amig az előző évben 58 fillér volt a bére. Az év folyamán lényegesen nő t a gyárak erőmüvi berendezkedése^ és az idegen telepekről beszerzett áram fogyasztása is. ami a racionalizálás haladását jelenti. Azonban a szánfogyasztás még is csökkent ebben az évben, mert az üzemszünetek nom cngediéK meg a nagyobb gépi erő megfelelő kihasználását. A gyárak kiadása között a személyzeti kiadásek 9.8 százalékkal, a tüzelő- és világitcanyagok árára kiadott összegek 13.7 százalékkal, a félgyártmányok, nyersanyagok költsége pedig 17.1 százalékkal apadt. A gépi jarban azonban a felhasznált nyersanyagok értékének hanyatlása 30 százalékot is meghaladta. A termelés értékének csökkenés 13 százalék volt. Tiz év óta cz volt az első olyan év, amelyben a gyáripari statisztika hanyatlásról szánolt be. Legnagyobb volt a visszaesés"

1 a faós csontiparnál, amely előző évi termelésének csaknem negyedrészét vosztette el; hasonló méretű veszteséget szenvedett el a kő-, agyag- és üvegiparcsoport is. Á bőr-, sörte- és tollipar meg tudta tartani előző évi szintjét. Aranyártékben számolva, ha az 192L. évi eredményeket 100-nak vesszük, a magyar gyáripari termelés értékét ISSO-bon 169 indexszám fejezi ki, miután ez az értéle 1929-ben l£8-nak megfold ő magaslatot árt el.