Napi Hírek, 1931. október/2
1931-10-27 [0261]
§ A nagykereskedelmi arak hanyatlása augusztus folyamán is világszerte tova So rolytatódott. Az áuagos hanyatlás 1-3 százai ék között váltakozott az,egyes országokban, természetese nem kivételek nélkül, me t pl. Angliában az 1913. év alapján kiszámitott indexszám változatlanul 10^. A nagykereskedelmi árszint gyökeres átalakulása akkor tűnik szembe a maga teljességében, ha a legutolsó harmadfélév eredményeit vesszük szamba, A ot^tisztikai Szemle legújabb füzete 22 állam nagykereskedelmeinek árhullámzását mutatja be, amelyekben az árszint 1928. óta a következő mer.ékben hanyatlott: legnagyobb a c ökkenés mértéke Eollandiáoan, anor ezalatt az ido alatt 36.8 szazaiékkal lett olcsóbb a nagykereskedelmi arszinvonal. Olaszországban 32.7 százalék a hanyatlás mérteke es közvetlenül ezután lagyaror zág következik 31.8 százalékkal, majd Jugoszlávia 30.2 százalékkal. Az Egyesült Államokban 28.5• százalékkal olcsóbbak az arak,, mint harmadféléve, rhranciaor szagban 28.1 szazalókkal, Nagvbrltanniaban pedig 27 százalékkal, Svájcban 25.5 százalék, Csehszlovákiában 24.5 .szazalék, Németországban 21.4- százalékos hanyatlást mutat az árindex. Feltűnő, hogy Ausztriában az árszint változása messze elmarad ,ezek mögött a számok mögött. Ausztriában az 1914. . első felére kiszámitott árindex 1928-ban 130 volt, az idei augusztus végén 110, ami,mindössze 15.4 százalékos árcsökkenésnek felel meg*'! kiske: eskedelmi arak nem tartanak lépést a nagykereskedelem áraival és a gazdaságpolit kának egyik legfontosabb kérdése ma épen az, mi módon lehetne e két árhullámot egymással szoros kaocsolatoa hozni./ÚTi / § A Statisztikai Szemle legújabb száma közli Csehszlovákia multévi fi etesi mórlegét, amely, a c eh állam nemzetközi pénzügyi helyzetének romiásat és belső tőkeerejének hanyatlását tünteti fel, holott a külkereskedelmi mérleg 1930-ban lényegesen megj. vult. Csehszlovákia külkereskedelmi mérlege 1929-ben 402 milTiö csehkoronas pozitiv egyeiléggel zárult, 1930-ban pedig kiviteli többlete 1619 millióra növekedett, amit elsősorban annak köszönhet, hogy a világpiacon az általa vasrrpl , nyersanyagok ára sokkal-nagyobb mértékben hanyatlott, mint a keszainke, amelyekből kivitele áll. Azt a hasznot, amit a világpiaci konjunktúra ezen a cimen Csehszlovákia számára jelentett, megrontotta az. hogy az ország többi fizetési kötelezettségei megnövekedtek. így az állami nitelek kamatai fejében 1929-ben még csak 190 milliót, a mult évben mar 332 milliót kellett kifizetni, s az ipari és bankhitelek kamatainak tétele is ,62 millióra növekedett az előző"évi 28 millióról. így es tobb hasonló tetei folytán a külkereskedelmi mérleg 1207 millió koronanyi meg^avulasábol 337 millió ; elveszett. Ennél nagyobb jelentőségű változás yolt az, ho^y Csehország, amely azelőtt tőkeexportaló állam volt, a mult évben ma^a is jelentékeny tokebevitelrre szorult. így az ipar es a ,bankok hosszúié]árazu külföldi tartozásai, amelyek az elozo évben meg 97 millióvá 1 csökkentek. 1930-ban 429 milliónyi növekedést mutatnak, a csehszlovák külföldi követelések tétele pedig a tőkefelmondások során . 636 millió koronával apadt, holott, az elozo évben még 4DZ milliónyi kihelyezést mutatott a fizetési mérleg. Ennek megfelelően nagymertekben fo^yt a külföldi érdekeltségek elidegenítése is,magpedig az elozo evi 50 millió korma helyett 1930-ban 319 millió koronanyi összegben. A cseh fizetési mérleg igy végeredményben 1267 milliónyi pozitív egyenleggel zárul, ami a kedvező külkereskedelmi mérlegeredmény mellett a_kulioldi cseh-hitelek felmondásának és külföldön felvett uj adósságoknak köszönhető.