Napi Hírek, 1931. október/1

1931-10-02 [0260]

/G/ } B ak a r e s t, október 2. /Magyar Távirati Iroda. / Dr. ,Berzeviczy Albert, az,interparlamentáris konferencia ma délelőtti ülésen a következő beszédet mondotta: - Hölgyeim és uraim! A számos beszéd után., amelyet a megelőző interparlamentáris koiiíirenciákon a lefegyverzés kórdéssről tartani bátor voltam, ma ismét a tárgyban szólalok fel, mindenesetre lényegesen megváltozott viszonyok közt. A Nemze

tekJSzöve tsggffi.az általános lefegyverzési nemzetközi konferenciát(C~jovo" ev febi'Uarjara taete ky. ,amelyet mi már 1924-ben a Bernben és,Genfben megtartott interparlamentáris konferenciákon is sürgettünk és "amelyet az ugyanazon év őszén,keszitett úgynevezett genfi Jegyzőkönyv is-megtartandónak jelzett ós ami most a megvalósulás stádiumába jutott. A legmórtékadóbb államférfiak nyilatkozatai remélni engedik, hogy ezen a konferencián a le-_ fegyverzés kérdésé tekintetében kedvező szellem fog uralkodni. Utalok etekintetben Grandi olasz külügyminiszter több nyilatkozatara, Hoovernak

? az Oszakámerikai Egyesült Államok elnökének,,beszédére es különösen fontosnak tartom, hogy az angol közélet ,nárom vezérférfia, MacDonald, Baldwin és Lloyd George, június 10.-én megtartott ertekezletükön ritka egyhangúsággal hangoztatták, hogy különösen Angliának kötelessége gondoskodni arról, hogy a tényleges lefegyverzés valósággá váljon. Örvendetesnek tartom, hogy Briand francia külügyminiszter ere^ lyesen megcáfolta azokat a híreket, mintha Franciaország a leszerelési konferencia elhalasztását kívánná, sőt kijelentette, hogy mindnyájunknak kötelessége ott lenni és a népszövetségi paktum szellemeben működni. A kilátások tehát nem kedvezőtlenek, de minden tanácskozás e sikere sokban függ az eljárástól, amelyet elébeszabtak es az anyagtól, amelynek alapján dolgoznia kell. Etekintetben a népszövetség előkészítő munkálatai nem mentesek minden kifogás alól. Ilyen kifogás például, hogx a kiképzett tartalékokra nem terjeszkedik ki, hogy & , bizonyos legyőzött államok • *| tiltott fegyvernemek használatának ti-^jor* lalmát ki nem terjeszti és nogy az 53.,szakasz a legyőzött államok- ' ra a,békeszerződésekben,kimondott korlátozások fentartásit a lctreh.02 zandó nemzetközi egyezmény alapfeltételének jelöli meg*.. A mi szakbizo- tságunk behatóan foglalkozott a javaslattal, tanácsunk is lelkiismeretesen tárgyalta ezt a kórdóst ós a . . szakbizottságoknak bizonyos módosításokat javasolt ós,egyben íentartotta az Interparlamentáris Uniónak e tárgyra vonatkozó megelőző határozatait, amelyek lényegesen tulmennek az előkószitőbizo ctság javaslatain. A,magyar csoport neveben készséggel járulok hozzá a tanács előterjesztéséhez, amelyben semmit sem kiiog^selunk, de amelyet mi még mindig nem tartunk teljesen kielégítőnek os azt hiszem, hogyha a probléma végleges megoldását tartjuk,szem előtt, akkor az összehívandó nemzet-közi leszerelési konferenciának,tul kell mennie a,tanács határozatain. A-tanács javaslata a lefegyverzés mellett,való óíenk propagandát is fel adatunkul jelöli meg, amiben teljes egeszében igaza van, bár ez bennünket, .már lefegyverzett államokat, kevesbbé érdekel, mert mi a " lefegyverzésben már tovább nem mehetünk és nálunk senkit sem kell meg-F

őzni arról, hogy a többi államok is követni tartoznak a mi példánkat, hadiköltsogvetoseknek huszonöt százalékkal való leszállítása, amit a tanács javas 1, ,helyes küdnuló pont de nem elegendő, mert tudvalevőleg a hadiköltsógvetcs nem teljesen hü kifejezője valrmely állam haderejének. Haladás viszont a múlttal szemben az is, hogy most mar a biztonság szempontja kevesbbé szerepel a lefegyverzés vitájában. Ma már ncház föltartani azt az előbbi tételt,, amely szerint előbb kell a biztonságot megteremteni ós csak azután lefegyverezni. Ma mer mindenki tudja, hogy,a biztonság lefegyverzés nélkül i^luzórius cs hogy a háborús fegyverkezés a,legnagyobb veszélye a biztonságnak. A hadseregek állandó fejlesztése csr.kegy állam biztonságát idézheti előj •a valamennyi közt legerősebbikót. /SV1 yt.köv./