Napi Hírek, 1931. október/1

1931-10-07 [0260]

/33-as bizottságV/ folytatás./ ' / Teleszky: Mezőgazdasági tömegcikkekben a nálunk sokkal olca-óbban termelő ten_ gerentuli államokkal szemben világpiaci árakon versenyképesek nem vagyunk. Vagy biztositanak tehát a nyugati ipari államok - illetőleg egy részük- számunka olyan piacokat, amelyeken felesleges mezőgazdasági tömegcikkeinket a termelési költségeket és a külföldnek fizetendő magas kamatokat fedező árakon fedezni tudjuk és az illető államok ipsrcikkeifs a külföldnek járó kamatokat ilyen módon meg birjuk fizetni, vagy nem termelhetjük tovább ezeket a mezőgazdasági tömegcikkeket s arra kell törekedni, hogy minél nagyobb mértékben saját magunk 'lássuk el magunkat iparcikkekkel, még ha azokat drágán termeljük is. mert hiszen csak igy biztosíthatjuk lakosságunk megélhetését és fizetési mérlegünk egyensúlyát. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy közönséges kereskedelmi szerződésekkel ezt a célt elérni nem tudjuk, és csak feláldozzuk ipari érdekeinkért anélkül, hogy mezőgazdaságunknak biztos piacokat szerezhetnénk. Az uj osztrák és olasz kereskedelmi szerződéses megállapodások, amennyire ilyen rövid idő alatt véleményt lehet alkotni, nem bizonyultak szerencsés kísérletnek. Valóra váltak mindazok az aggodalmak, amelyeket e tekintetben már régóta táplált és amelyeknek akkoriban kifejezési adott. Ha az osztrákok nem veszik át a kikötött állatkontingenst a maga egészében, fel kell mondanunk a szerződést. A jövőben kötendő külkereskedelmi megállapidásoknál érvényesíteni kell a fentebb kifejezett szempontokat. Áttérve azokra az utakra és módokra, amelyek segitéégével az ország gazdasági teljesítőképessége a mai viszonyok közt fokozhat , mindenekelőtt tisztába kell jönni azzal, hogy a mult évek beruházási politikáját nem lehet folytatni. Az eredmények alapján ma már látjuk, hogy ez a beruházási politika a múltban nem vált be. De akár helyes volt, akár nem, ma nem folytatható, mert beruházáshoz uj tőke kell és ez nem áll rendelkezésünkre. Külföldi hitelezőinknek is eminens érdeke, hogy külföldi kölcsönt kapjunk külföldi kötelezettséf

eink rendezésére. Arra azonban, hogy uj beruházásokra is kaphassunk öles önt a világgazdaság mai helyzetében nem lehet gondolni. Belső tőkeképződésünk alig elegendő a gazdasági élet forgótőke szükségle, tének fedezésére. Inflációval - szüksegpénz kibocsájtásával és egyéb ilyen eszközökkel - amiről naiv emberek beszélnek, vagy amit naiv emberekkel rosszhiszeműen elhitetnek, tőkét pótolni, beruházásokat finanszírozni nem lehet. Ha lehetne, mindenki azt tenné és eldorádó lenne a világ. Számolnunk kell tehát nagyobb beruházások elmaradásával. De számolni kell azzal is, hogy az államháztartás helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kormány jelentékeny pénzáldozatokkal támogassa a gazdasági életet, A közgazdasági politikával szemben a .legközelebbi időben józanul támasztható követelményeket - ha nem akarjuk megvalósíthatatlan légvárakkal félrevezetni a közvéleményt - az előbb emiitett körülmények figyelembevételével kell megállapítani . Mindenekelőtt előtérben álla mezőgazdaság helyzete, amely alacsony terményárak és a kedvezőtlen termés^eredmények következtében igen'sulyos. A kormány vetőmagakciója és a tervezett inségakció helyeV , de csak a legégetőbb bajokat orvosolja. Gyökeres orvoslást csak a tengerentúli államok versenyével szemben védett piactoiztositása nyújthat* . Ez azonban nem tőlünk függ. Mi addig a teendő? A boletta nem vált be, csakis mint átmeneti intézkedés volt elfogadható. Szakítani kell vele s ezt mielőbb nyilatkoztassa ki a kormány. Kár. hogy ez már az őszi vetési-munkálatok megkezdése', előtt nem történt meg. Az intervenciós bevásárlásokkel szerzett tapasztalatok is tedvezőtlenek. /Folyt.köv./