Napi Hírek, 1931. szeptember/2

1931-09-17 [0259]

, í^?

sit

py T

,

ibor ig-zságügyminiszter p liaterbágyi vasúti szerencsétlenség áldozatainak temetésén a Tcö vetkező gyászbeszédet mondatta: Tisztelt gyászoló közönség! Testvéreim! Sebzett szivü, megbántott lelkű,kedves embertársaim! A biatorbágyi ookoli gonosztett ártatlan áldozatainak szörnyű tömegravatala köre serglcttünk,kicsorduló könnyes fájdalommal,mélységes emberi részvéttel ós a határtalan gonoszság felett lázadozó lélekkel. Tiétek gyászoló családok.kik pótolhatatlan.kedves tagat sirattok,tiétek magyar vasutasság,kik példásan kötelességtőljesitó hű bajtársakat veszitettotek,tiétek minden részvétünk. A fáidalom pedig édes mindnyájunké,nemcsak azoké,aki tízezrével idezarándokoltunk.hanem mindenkié,akihez az embertelen rámtett hiro eljutott és aki méltó az ember nevére.A lesújtó ás mégis vérforraló fájdalom mindenkié,aki csak a tettesok módjára ki nem tud vetkőzni emberi mivoltából.Az a bomba ,amelynek áldozatait most temetjük,nem az ártatlan, gyanútlan utasoknak szolt.In nemlHiszon mit és kinek vétettek azok? Semmit ás senkinek!Borzalmas elvetemültság.nóroi őrület szeszélye'válogatta ki találomra mindnyájunk közül ás taszította őket a halál torkába.. Az a bomba,amely az elvetemült merényletek sátáni gonoszsággal végrehajtott sorozatában annyi külföldi példa után most egyszer a mi szegény és kicsinyilyen rémtetteknez soha sem szokott, szenvedő magyar hazánkban egy nemzetközi vonat alatt robbant, bizony az egész ártatlai emberiségnek szol. Nemcsak véletlen válogatta halottakat követelt áldozatul, nemcsak szenvedő emberi testeket zúzott kegyetlenül ronccsá, hanem véresre sebzett világszerte minden, de minden érzo emberi szivet. Ha van vigasz az isteni kegyelmen kivül, ugy az emberi szolidaritás érzésének ez az életrehivása azT És ez a reménysége is a határtalan gazság felett lázadozó léleknek, amely sohasem fog belenyugodni abban, hogy tehetetlenül legyen kiszolgáltatva az emberisg, a földkerekség hol egyik, hol másik pontján vért-szomj az ó Gonosznak. Hát menthetcti énül áloosíettra szánt : uL/ *. "juhnyáj-e az ártatlan százmilliók serege , amáLyet tetszése szerint téphet, szaggathat , marcangolhat sz elvetemuit törpe -iüinoritas farkascsordája?.Azok a tízezrek, akik e megrendítő tömegravatalra elhozták gyászuk virágerdejét, azok a százezrek, akiknek lelkét a rádió hullámain át rezegteti meg e komor gyászünnep megrázó érzés vihara, és azok a milliók, akik szerte e viláf

on átérzik az^ emberi sors országhatárokat és társ;dalmi megkülönböztetéséét semmibevevő, kegyetlen és mégis felemelő közösségét, que usque tandemet kiáltana ka világ passzivitása szmébe és nem akrják tűrni, hogy az erkölcs és a tisztesség védtelen áldozata legyen n bűnnek és a megcsúfoltatások. Tetemiehivó szavam, amely ma :•• világ szivét és józan eszét ' egyszerre keresi, hitem szerint nemcsak e sorsverte nemzet megnyilatkozás *

t hanem a véresen megbántott egész emberiségé, amely égre kiált és minden beősületcs keblen dörömböl, mint akár maga r gaztett, amely kiváltotta. Ha nem a rettegés, amit a förtelmes merényletsorozat céloz, h^nc-m a közös sorsra való ráeszmél ás , a testéériség öntudatra ébredése, a világ aktivitása lesz válasz , akkor a rémségek és a gyász után k sz vigasz, lesz elégtétel és lesz e mélyre sülyedt . • korból felemelkedés. Te polgár, ki munkás tagja vagy*a társ d lomnak, te munkás, ki polgára vagy a h-zaanak, tudd meg, hegy egyaránt leselkedik mád a Rém. c jr