Napi Hírek, 1931. szeptember/2
1931-09-24 [0259]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A 33-as országos bizottság ma délelőtt ugronlxábor elnöklésével ülést tartott, amelyen a kormány részéről Károlyi Gyula gróf minisztere, Walkó Lajos külügyminiszter es Ivády Béla földmivelésügyí miniszter jelent meg. Walk« Lajos külügyminiszter felszólalása után Ivády Béla földmivelésügyi miniszter ismertette a mezőgazdasági kivitel tekintetében fennálló h*lyietet és az exportkilátásokat s rámutatott arra. hogy a buza export kérdése áll az előtérben. Tisztán kell tehát látnunk a rendelkezésre álló készleteket. Némi eltérés mutatkozott a földmivelésügyí minisztérium ós az országos Statisztikai hivatal adatni között; ennek cz az oka t hogy a földmivelésügyí minisztérium a terméseredményeket becslés alapján állapitj" meg a gaza-sági felügyelők ós tudósítók jelentéseinek alapulvételével, míg n statisztikai hivrt n l konkrét ' datok alapján, nevezetesen a csóplőgéptulajdonosok bejelentés cinek figyelembevételével allitja össze jelentését. X statisztikai hivatal azonban ezidoig még cs*.k 1.200.000 katasztrális hold területről kapta meg^pz adatokat , 1,800.000 katasztrális holdról ada.tri még hiányoznak. Azt hiszi, legközelebb jár ~z igazságht>z, ha búzatermésünket 20 millió métermázsára becsüli. Néhány heten'belül már végleges számadatok rl'-pián lehet a termést megállapítani. Az óauzakészlct körülbelül 2 millió métermázsa, egész buzr készületünk tohát 22 millió mát ermázsára tühetjS. A lakosság ellátására szükséges monnyisógot a folyó gazdasági évben * 13 millió métermáz sara bocsüli, vetőmagra 3 millió métermázsa icoli, tehát körülbelül 6 millió métermázsa buza jöhet tekintetbe r kivitel szempontjából. Ebi ól a 6 millió métermázsa mennyiségből Ausztriába eddig kivittünk körülbelül 400.000 mátermázsát, más áll^mokVn' mint egy 800.000 méternázsát. rendelkezésre áll tehát a kivitel céljára 4.800.OOU métermázsa. Ausztriával fennálló kereskedelmi szerződésünk 2.6Q0.0OÖ métermázsáVn állóit ja meg a kivitel szempont j áfcól számba jöhető buza-, illetőleg búzára átszámított lisztnennyisaget. * •la szórsz ággal ás Franciaországgal is vaunak már megállapodásaink, ezek azonban még nom léptek életbe. Franciaország felé mintegy 800.000 métermázsa, Olaszország felé mintegy 2.000.OCfmétermázsa kivitelét teszik lehetővé a megállapodások. Figyelembe véve, hogy Csehországgal is tárgyalások vannak folyamatban - egyelőre még bizonytalan, hogy milyen mennyiségre történik a megállapodás - megállapít na tó, hogy rz előbb említett 4.800.000 métermázsa buza fölösleggel szemben mintegy 6.Ö0Q.000 métermázsa buza kivitolét teszik lehetővé kereskedelmi szerződéseink. Fennmarad a kérdés, hogy az említett szerződések tényleg *z eredeti-elgondolásban fognak-e perfektuált atnij ez bizonyos fokig rajtunk kivül áll. A továbbiakban az állatexport kérdését ismertette. Rámutatott .^rra, hogy szarva snarhMdvit ölünk értéke r . búzaárak csökkenése következtében elérte a buz°kivitel értékét, külkereskedelmi szempontból tehát a buiakivitellol egyenlő fontosságúvá vált. Különösen az Olaszországba irányuló kivit ölünknek rn nagy jelentősége. Olaszországi kivitelünk 1930-ban $3.125 darab volt, tehát nz előző évine^iajdnem háromszorosár n emelkedett. Sajnos, az ol&zországi husmaximálási rendelkezések, továbbá Olaszország felvevőképességének csökkenése, végül r * román és jugoszláv verseny következtében ez év első felébon olaszországi exportunk jelentősen visszaesett. Kedvezőbben alakult svájci marhakivitelünk. Az elmúlt évben Svájcba 14.5ÍQ d*raböt kittünk ki, ennek az évnek első nyolc hónapjában pedig már csaknem elértük ugyanezt a mennyiséget. Sváj ci állat exportunk fejlődése elé a legjobb reménységgel nézhetünk. Kranciaországgal olyan irányban folytatunk tárgyalásokat, hogy '••*•., '• . ne cs'k a vágóhidakra exportálna ssunk állatokat, hanem a sz?b?avásárokra is. Itt különösen a juhkivitel fejlődése említésre méltó; míg 1928-ban 16.000 darabot, tavaly 84.000 darabot, ez év első nyolc hónapfánan pedig már 96.000 darabot exportáltunk. /Folyt, köv./
