Napi Hírek, 1931. szeptember/2

1931-09-23 [0259]

• örffy Imre sz kségesnek tartja az inségadd kivetését, de nem helyesli, hogy a javaslat a látszólagos jövedelmeket is meg kívánja adóztatni. Keri, aogy az evi 3600 pengőnél kisebb jövedelmeket mentesítsék a szükségadó alól. Ez társadalmi és szociális megnyugvást okozna, pénzügyi hátránya pedi - nem volna nagy. Komoly megfontolás ra ajánlja azt, hogy ahol társadalmi uton összegyűjtött ínségadományok összege eléri a kivethető szükségadó összegét, ott ennek az adónak a kivetését függesszék fel. Ilyen rendelkezés a várható társadalmi megmozdulást lényegesei* előbbre vinné. Somssich László gróf hangoztatta, hogy a mezőgazdaság semmiféle uj megterhelést nem bir el ebben az évben, mert a rossz termés és az alacsony árak a gazdákat a tönk szélére juttatták. Csakis uj adósságok fel" vétele, vagy a föld részbeni eladása utján tudná a mezőgazdaság az uj adót megfizetni, mert takarókbetétjei és értékpapírjai nincsenek agazdáknak. Kölcsönöket azonban nem tua kapni a mezőgazdaság és a felajánlott földeket ki fogja átvenniür Helytelennek tartja, hogy látszólagos jövedelem után is kell adót fizetni .Minthogy a javaslat nem gondoskodik arról, hogy a mezőgazdaság miként fizesse tőkéjéből a szükség-adót, nem fogadhatja el a javaslatot, Tomosányi Vilmos Pál szükségesnek tartja a tervezett adó behoaztalát az insé'gaAció* céljára. Kívánatos volna, hogy a rendeletben magában is kifejezésre jusson az, hogy a szükség-adó csak erre a célra fordítható* Egyszerűbbé lehetne tenni a javaslatot azáltal, ' * ha az 1931 évre már megállapított jövedelem-adót kellene befizetni szükségadó- cimén. Felveti a kérdést, nem volna-e helyes a mezőgazdaság részére elfogadható feltételekkel belföldi kölcsönről gondoskodni arra a célra,, hogy a szükség-adót megfizethessék a gazdák. Kber Antai inoi tványozta, négy azok. skiknek megállapított cdóköteles jövedelemé az 1600 ppngőt, jövedelmi adojs pedig a SÖ pengőt meg nem hskdja, mentesítve legyenek a szükségadó alól, mert ilyen adót s legkisebb iparosokra, grzdákrr és kereskedőkre nem lehet kivetni. Sgry Aurél elfogcdja & szükségedét, de helytelennek és időszerűtlennek tartja n jövedelemadó:- elvi alrpjainak incidentális módon v~ló megváltoztatását. A jövedelemadó gondolatával fogalmilag ellenkezik az. hogy "látszólagos jövedelmeket" tegyenek adóalappá; oz különben is ~z adózók zaklatását vonná mrg^ után. Esterházy Móric gróf kérdést intézett a pénzügyi kormányzathoz aziránt, hogy r,

z eddigi adóemelések és lefaragások milyen orodménynjel jártrk. Mogszsvazan WB 1931. évi jövedelemre kivetendő ^aó megduplázását, bár tudja, hogy az uj adót.sok esetbon cs-:k p v-gyonból tudják m-jd fizetni az illetők,és kéri, hiigy minden vállalatot, amely akár állami, ak ár megyei, városi vagy községi támogatásban részesül, kötelezzenek arra, ho ay alkalmazottainak fizetéséről . pontos adatokat szolgáltasson be. Pallavicini György őrgróf elvben helyesli azt, hogy a jövedelemadó alapján kivetendő szükségaáó révén a tehetősebb osztálytk is hozzájáruljanak az államháztartás egyensúlyának helyreállításához, bár'kétsége van aziránt, hogy az adóemelési rendeletek célravezetők lesznek-e. A szuksógadórendeletet nem fogadja el részben azok miatt sz érvek miatt, amelyeket Somssich László gróf felhozott, részben pedig, mert azt tartja, hogy a jövedelemadótörvény eddigi rendelkezéseinek megváltoztatása csak törvényhozási uton engedhető meg. Marschall Ferenc rámutatott ^rra

; hogy az inségkérdésnek a megoldás- a legsúlyosabb felelőssgéggel nehezáaik ugy o kormányra, mint a társadalomi*? . Nrgy nemzeti és szociális érdekek követelik r téli időszak nyugalmán- k biztosítását. /Folyt, köv./