Napi Hírek, 1931. szeptember/1

1931-09-11 [0258]

ho n e! ÍMU

5 szeptsa.ber 11. A népszövetségig/ülésen ma délelőtt 1/2 11 ora tájban Briand francia külü T

lnis,zter emelkedett sziláira hogy megtartsa előre bejelentett beszédét. . szoiasr,,, Néhány bevezető szo uian-JBriand a világgazdasági válsággal foglalkozva a következőket mondotta: 66 6 Ha igaz hogy a népek'válságot élnek át, katijc igazságtalan eolog lenne azért a népszövetséget tenni felelőssé. A v álság mindenekelőtt a naboru következménye. Közrejátszóttsk más okok is amelyeket nem sorolhatok fel. A háború után a népeket lázas munkavágy fogta el. Rendszer nélkül, az egyéttm ködés szelleme nélkül termeltek. Most egyszerre anarchisztikus helyzet előtt állunk. Az országok nem tudják toboe eladni áruikat. Keresnek különböző eszközöket! gond ólnak a népszövetségre, amelynek közbe kellene lépnie. A népszövetség azonban nem tehet csooakat. A népszövetség nem teremthet gazdasági világokat. Ma

( mindenütt elismerik, nogy a válságot a szolidaritás hiánya okozta. A nanyatla.s ilyen perceiben a népszövetség ellenfelei azt hiszik, hogy elérkezett az ellene való fellépés órája." A népszövetség alapitól sokkai rosszabb viszonyok között működtek. Nekik kétely es guny ellen kellett küzdeniök. A népszövetség.azonban lassanként bizalmat keltett maga iránt, Most már elég szi_ larc ahnoz, nogy felvegye a küzdelmet. Az emberiség történelme gyenge sé gr "1 tenne tanúságot, ha a nej. szövetség iránti gyanakvás kerekednék felél. A népek tudják, hogy a népszövetség azon munkálkodik hogy csökkentse a háborús veszélyeket. Látva az évi jelentéseket, igazságtalanság lenne a népszövetségnek szemere vetni, hogy nem teljesítetté feladatát. A le utolsó évben a népszövetség nagy problémákat intézett el. Az ő égisze alatt ' jö/otek össze az államferiiak tegnap Olaszországban, Angliában, holnap Németországban. A népszövetségiek köszönhető, hogy ezek az összejövetelek megtörténhetnek. Nem volna helyes, ha egves nemzetek izolálni akarA?A fiájukat oly^n problémák tárgyal s ára, amelyek az egész népszövetséget érdeklik. . _. .-. + . . n _ Igen jelentős a kérdés erkölcsi oldala is. Az eszmei elem oyakran fontosabb. mint az anyagi. Ha egyes népek egymással küzdenek, akkor az egész világ szenved étről a bajtól, amely kiterj,eo a keras-^ kedelemre es a kölcsönös forgalomra is. Legutóbb tenfbeníerjcölc?* Pt*f9 alkotás jött létre: a genfi al la mfér-iak kiáltványa, amelyben eze

K kifejezték a békében való. bizalmukat. Ez a kiáltvány mlgy gazeasági javulást idézett elő. Amikor,két olyan nagy nép, mint a német és a francia, öt esztendő óta a megértés es a, közeledés utjai keresi, ez csak a népszövetség légkörében volt lehetséges. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy ezen a közeledésen munkálkodhattam. Nagy Britannia sem szűnt meg soha támogatni a két népnek ezt a közeledési kísérletét. Amit elértünk a népszövetség segítségével értük el. . - A közeledésre való törekvésnek e korszakában gyakran &,ieu küzdenem mindkét országban megnyilvánuló ellenállások ellen. Többször visszaesést értem meg. De a visszaeséseknek nem szabad gátolni az államférfiakat törekvéseikben. A francia államférfiak holnap Németországba mennek.,/Remeiéni, hogy ennek az osszejöveteinek kedvezd következményei lesznek /Slenk nelyesxes/ Mindent el kell azonban kerülni, ami megzavarhatna a bizalmat. • Ha a néeek között bizalom van, ha tn.jak, milyen nagy érdekek íuz difc ahhoz, hogy nemzetközi szellemben cselekéd jenek ez nagy_ haladást jelent. > En kezdeményező lépéseket tettem arra, hogy Európát a népszövetség ,szervei utján megszervezzüL.Ezeknek az összejöveteleknek igen kedvező halasuk ' Briand ezután áttért a leszerelés kérdésére./Folytatása követkéz in/