Napi Hírek, 1931. szeptember/1

1931-09-07 [0258]

r § R i g a , szeptember 7. Lettországban tegnap és^tegnapelőtt tartották meg a népszavazást annak a parlament által nemrégiben,elvetett javaslatnak az ügyében, amely a rigai székesegyház államositását kivánta. A 250,000 szavazásra jögfBult közül Rigában mindössze 96,000 szavazatot adtak le, minthogy pedig a népszavazás érvényességéhez legalább a jogosult szavazók felének'részvétele szükséges, a népszavazás nyilván meghiúsultnak tekinthető. /MTI/ r § 7 a r s ó , szeptember 7. A Holowk* képviselő meggyilkolásának felderitésére megindult rendőri nyomozás valttzatlan eréllyel folyik tovább, a tetteseket azonban, félhivatalos jelentés szerint, még nem sikerült kézrekeriteni. /

r

Tl/ § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Frigyes főherceg tábornagy gróf Károlyi Gyula miniszterelnök táviratára, amelyben a miniszterelnök a kormány és a maga nevében Izabella királyi hercegasszony el-^ hunyta alkalmából mély részvétét nyilvánitttta, a következő távirati választ küldte: Csürgöny.é-t--' "őszinte meghatottsággal vettem Nagyméltóságod részvét;-^, amelylyel az engem ért sulycs sorscsapás alkalmából a magyar.királyi kormány és az egész magyar nemzet érzelmeit tolmácsolni szives volt. Kérem fogadja az egész trszágban megnyilvánuló és reám nézve ily megható ríszvétért őszinte,hálás köszönetemet. Frigyes főherceg tábornagy." /Pápai református kollégium jubilánms ünnepsége. I . folytatás/ A kormányzó beszédét gyakran szakította félbe helyeslés és éljenzés. Beszéde befejeztével pedig megújuló lelkes ünneplésben részesítette az államfőt az ünnepi közönség. dr. Pongráóz József főiskolai igazgató ünnepi beszéde következett ezután, amelyben ismertette a pápai református főiskola fennállásának történetét. Hangsúlyozta, hogy á főiskola története sok tekintetben azonos vonásokat tüntet fel a nemzet történetével, igy pbban is hogy sohasam volt hosszú ideig nvugodt élete. Amint azonban a nemzet felkelt a .csapások után, ugy á főiskola is, mindig újra és újra talpraállt és újra kezdte az enito munkát. A főiskola eddigi múltja az áleozátokban mutatkozó szolgálat megnyilatkozásainak ékes sorozata. \ Fejedelmi pártfogói sohasem voltak .a főiskolának, de mindig voltai buzgó lelkek, akik gondoltak rá. A mc. élők ép ugy érzik kötelességeiket, mint az elődök. A magyar állam is megérti ezt a kulturális munkát, amelyet a főiskola végez, nagy anyagi áldozatokat hozott évi segélyeivel, Veszprém vármegye, Pápa varosa pedig régebben alapitványaikkal, ujabban pedig egy-egy tanszék ellátásának vállalásával mutatta meg elismerését a *ő iskola iránt, A pápai református főiskola kultúrát terjeszt ás az evangélium alapján áll, mert vallás nélkül a kultúra elveszett, lelki szempontból és megromlik ép ugy, mint kultúra nélkül a vallás ia megkövesedik. A főiskola története bizonysága annak, hogy mindig megpró — balták a hitet összekötni a tudománnyal, az európaiságot a magyar haza forró szeretetével. Nem véletlen sz. hogy Pápán forditották lé előszűr a heidelbergi Kátét 1577-ben. Pápáról indult ki Calvin müveinek magvar forditása aTX. század elején. Pápán alakult meg az első magyar református presbitérium. Itt irták meg az első magyarny elvű-görög nyelv tant.. Itt szolalt meg először Kannt és Hegel magyar nyelven. Itt esirázott ki Arany és Petőfi lángesze. Itt tanult és tanárkodott Kerkápoly. Innen indult ki Toldi és Kóczán a sport dicsőséges útjára. /Folyt, következik/