Napi Hírek, 1931. július/2
1931-07-17 [0255]
A'/ He B^o nrg.e t,július 17. /Fiavas./Mari s'e Bastier francia aviatikusnő, aki Parisból S Z ovietoro&zországba repült, ma a rendes berlin-párisi repülőjárattal Kölnből Le ^oirrgetbe érkezett. Az aviatikusnő azért iött vissza, hogy pótoljon készülékén egy alkatrészt; holnap visszatér Kölnbe, ahol repülőgépét hagyta, hogy azzal együtt térjen haza,/MTi./ * m . § L o n d o n, iulius 17. /Magyar i'ávirati Iroda./ Hoover elnök íelkérte a C-ioagoban tartózkodó Daves tábornok londoni nagykövetet, hogy minél sürgősebben térjen vissza Londor4 és ott segítsen ^timsonnak es Mellonnak. ^ w Stirason külügyi állarütitkár ma/ígyebként hosszasan beszámolt Hoover r elnöknek es Castle külügyi államtitkárnak 's ismertette a francia állaspontot, különösen a Németországgal szemben támasztott francia politikai követelesekről. Amerikai körök erősen hangoztatják, hogy ha Franciaország r nem mérsékli magatartását a londoni konferencián, akkor az egyesült államok ^feltétlenül visszautasit ják követeléseit, Nemhivatalos amerikai forrásokfszerint, amelyet hivatalos részről meg nem erősítettek meg, a franciák politikai köv'ételesíiket a következő nárom pontban foglalják összá: fnkjoíJlÁ^ 1. Németország tizlévig ne lepje tul katonai költségvetésének mai színvonalát, 2. Ugyanerre az,időre vállaljon kötelezettséget a mostani politikai status quo fenJártasára 3. ~z 500 millió dolláros kölcsön biztosításira kösse le ásszes vámjövedelmeit. /L/ § L • n d • n , iulius 17. /fagyai; Távirati Iroda/ A heti folyóiratokba legélesebb kritikai bonckes ala veszik a francia követeiéit Saturday Review szerint Ausztria^bizonyára nem akar belépni egy fizetésképtelen cégbe. • . . J A"wtahihiím f elöszlataMna^Tövéteiése^. 'a"lap szerint a legszemtélenebb beavatkozást jelenti egy idegen állam belügyeibe, ami a Szerbiához intézett végzetes 1914. evi osztrák ultimátumra emlékeztet A Spectator inti a franciákat, hogy a szorult helyzetnek politikai alkudozásokra való kihasználása nem egyéb,mint zsarolás es az elesett ellenség megrugdal as a. A ^nemetekkel különben sem bántak el becsületesen a leszerelés tekintetében. • . , , A New Statesman szerint a francia követelések a „nemeteknél felháborodást/a többi népnél pedig undort keltettek. A nemetek szorultságinak kihasználása ostoba es brutális kiserlet, amit nem lehet szó neíkLŰ ha Fy e ékend Review azt írja, hogy Európa válaszútra jutott: vagy bizonyosmórvü gazdasági és politikai egységben állapodnak meg, vagy pedig a Rajna es a Duna menten szovjetrendszerre vagy fasiszta diktatúrára lesz szükség, amely a nyomorgó lakosságot vaskézzel tartja maid féken, mert semmiieíe demokratikus kormányzás nem élheti tul,azt az irtózatos nyomist, amelyet a gazdasági elet összeomlása az egyénekre gyakorol .
