Napi Hírek, 1931. július/2
1931-07-23 [0255]
§ A magyar Távirati Iroda jelenti:A minisztertanács mai ülésében grof Bethlen I_.can -«Lnis,-tereinek elnöklésével letárgyalta a gazdasági " es hitelelet rendjenek, továbbá.az államháztartás egyensúlyának bi.tositásaról r.Zsólő törvényjavaslatot. A minisztertanács, amelyen részt vett PopovicEi Sándor, a Naizeti Bank elnöke is, ezután folyófcigyékkel foglalkozott es ejnrélkor ért véget. A § Illetékes helyen a mai minisztertanácson letárgyalt törvényjavaslatról a Magyar^Távirati Iroda munkatársának a következő felvilágosításokat nyújtották: ^A törvényiavaslat, amelyet a kormány a képviselőház holnapi ülésen szándékozik benyújtani, négy részből áll. ÁZ első rész azokat a rendelkezéseket öleli fel, amelyei jóváhagyják a kormánynak a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása érdekében kiadott eddigi rendeleteit es intézkedéseit s egyúttal felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a gazdasági ós hitelelet rendjének megóvása érdekében "a gazdasági ós hit el-gálság tartama ala+t szükség-rendeleteket bocsathasstn ki. A törvényjavaslat második része az államháztarzás egyensúlyának megóvása érdekében szükséges rendelkezéseket tartalmazza s felnatalma zast ad a kormánynak arra, hogy elsősorban a kiadások csökkentésével, másrészt a bevételek növelésével az államház —tartás egyensúlyát biztosítsa. A törvényjavaslat gondoskodik továbbá országos bizo ttság^szervezéséről, amelynek i. eladata : " részint tanácsadó,^ részint ellenőrző a kormánnyal szemben azoknak az intézkedéseknek körében, amelyek megtételére a kormány a törvényjavaslattal felhatalmazást kap. A törvényjavaslat utolsó része büntetőjogunk régi hiányának pótlására "tartalmaz rendelkezést, nevezetesen a vészhirter j esz tok üldözésére, A törvényhozás utólagos "jóváhagyására azért van szükség az^eddig tett intézkedések szempontjából, mert a kormánynak nem volt törvényes felhatalmazása arra, hogy rendeleti uton tegyen meg a gazdasági életbe és a magánjogokba belevágó'olyan rendelkezéseket, amelyeket életbe léptetett. Jóllehet a kormánynak nem volt világts törvényhozási felhatalmazása arra, hogy e rendelkezéseket megtegye, kétségtelen .hogy ezeknek az intézkedéseknek megtétele kötelessége volt. Ha nem tette volna meg azokat ^ azért lehetett volna felelősségre vonni, hogy ebeket r az ország létérdekét érintő intézkedéseket elmúl asfctttta. A törvényhozás utólagos jóváhagyása az előzetes felhatalmazás hiányát pótolni fogja, úgyhogy a törvényhozás hozzájárulása után a kiadott rendeletek törvényessége ellen kétség nem merülhet fel. , ; . .. A jövő szempontjából azért kell a kormánynak széleskörű íelhat-Ima zást kérnie, mert a gazdasági élet gyorsan/változó viszonyaihoz igazodó rendelkezéseket a fennálló gazdasági es hitelválság ideje alatt nem lehet egyedül a törvényhozásnak feltartani, -előfordulhat ugyanis az, hogy egyik napról a másikra kell sürgős intézkedéseket megtenni, már pedig az országgyűlés, törvényt a fennálló rend szerint csak több nap 1 forgása alatt tud alkotni. A kormánynak adott széleskörű felhatalmazás kellő korlátozása van abban, ,hqgy a törvényjavaslat parlamenti ellenőrző országos bizottság szervezéséről gtndoskodik. amelynek a kormány előzetesen bejelenteni tartozik minden e törvény alapján tett intézkedését, , , /r, lyt.köv./
