Napi Hírek, 1931. július/2

1931-07-22 [0255]

T „ § P á r i s július 22. /Magyar Távirati Iroda/ Azokkal a különböző • rkEp cso latban, amely aket a német és az angol sajtó egy— részé Franciaországgal szemben felhoz, beavatott helyen a következőkre utalnak: 7<s^t<i*o^fee<-X Franciaország nem valami különleges kedvezmények élvezetének köszönheti azt, hogy jelenleg tőkegazdag hanem annak, hogy saját súlyos Pénzügyi nehézségeit annak idején erélyes rendszabályokkal leküzdötte es hogy állandóan józan és szigorúan takarékos pénzügyi politikát érvényesít. Pénzügyi műveletről lévén sző, természetes dolog, hogy akárki legyen.a kölcsönadó és a kölcsönvevő, az előbbi köteles ügyelni arra - saját jól felfogott édekében - hogy kikölcsönzött pénze biztonságban legyen. . . ..... T Németország mai válságának legfőbb oka a nemzetközi bizalom* megrendülés e,amely az ar szág hely telén pénzügyi gazdálkodás ánOk: tálai*donitható. Néme törsz ággal szemben nemcsak Franciaországban rendült meg a bizalom, hanem másutt is, sőt magában Németországban is. Nemcsak/a külföldiek vonták ki tőkéiket Németországból /maga a francia tőke csak kis mértékben és inkább csak közvetve volt érdekelve a német piacon / hanem az utóbbi időben maguk a németek is tömegesen menekültek márkáiktól. A pénzügyi és politikai biztonság Németország esetében szoros kapcsolatban áll egymással és az egyik nem lehet meg a mósik nélkül. A politikai megnyugvást szolgáló biztosítékokra tehát szükség van nemcsak Franciaország hanem valamennyi kölcsönadó irányában és ez nem Franciaországnak ggyoldalu érdeke < hanem általános érdek. Ettől eltekintve - folytatja a nyilatkozat - Franciaország és Németország közeledése olya.n követelmény,amelynek szükségét komoly politikai körökben mindkét oldalon átérzik. Ugy Franciaországom mint Németországban minden józanul gondolkozó ember meg van rólagyőzodve ,hogv a^kéfc , állam viszonyának normális alapokra helyezése egyik legfontosabb feltété le az európaj béke megszilárdításának.Ennek a közeledésnek a szüksége teljesen független attól, hogy Németország pénzügyi válságban él vagy sem. Ennek a politikai közeledésnek és megenyhulesnek azonban természetszerűen ugy a csak az a feltééele, hogy a franciák téliesen nyugodtak legyenek a nemetek békés szándékairól. Jfolj tat ása következik/ -0- §.A t h é n, július 22. /Magyar Távirati Iroda/ P

0

litisz görög • külügyminiszter tegnap fogadta a külföldi újságírókat és kijelentette hogy Görögország a moratóriummal kapcsolatban nem fogadhat el olyan kombinációt, amely mas államok helyzetét javítja, Görögország pénzügyi helyzetét pedig veszélyezteti. Természetesen a kormány nem ellenzi, hogy a reparációkból kifolyólag az adosá államok helyzetén könnyítsenek. Görögország senkivel szemben sem yiseltetik ellenséges érezlmekkel, de nem szenvedhet azért, hogy mások könnyítéseket kapjanak, A háborús adósságokat, amikor Hágában rendeztek, Görögország szamara a Young-terv által okozott veszteségek egyensúlyozására állapították meg. Ez magyarázza azt. hogy pontosan állapítsák meg Görögországnak azt a kötelezettségét, mely a moratóriumba foglalva a gorog_ kormány részére ezt elfogadhatóvá tegye. A Hoover-javaslat a kormányközi adósságokra vonatkozik es így ebbe bele kell foglaJni az egyes >ormanyok között fennálló fizetéseket. Kétségtelen, hogy a öaf^aidaris-; MoUoff tele egyezmény kormányközi', jellegű, arait bizonyit a neuilly-i szerződés 56, p-a,az lyiy. november 27-D görög-bolgár csereszerződés, avegyes bizottság által az 1922-ben elfogadott és 1928.ig érvényben volt fizetési ter*.192Íben ezt a fizetési tervet a Caf ardarisrMoLkoff-féle egyezménnyel helyette sitettek* A kormányközi jellegű reparációk szintén a magánokoknak nem pedig az egyes kormányoknak járó indemnitások, 6 , -x A külügyminiszter szerint Görögország elhatározta, hogy a végsőkig kitart álláspontja mellett. Végül azt a meggyőződését fejezte ki.hogy a kisállamok elégtételt kapnak, amint azt mutatja a magyar optánsok peldaja.ahol az erdekeltekre nézve kielégítő megoldást találtai. 9