Napi Hírek, 1931. július/1
1931-07-07 [0254]
r Paris, július 7. Majdnem az egész reggeli sajtó foglalkozik a Hoover-javaslat ügyében folytatott francia-amerikai tárgyalások befejezésével, Leon Blum a Populaireben a következőket irja: Hoover javaslata csupán halasztást jelent; hacsak nem lesz a kiindulópontja egy általános módszeres akciónak. Az Oeuvre szerint a francia kormány bizonyára nem fog megelégedni a. birodalmi kancellár Washingtonban tett megnyugtató nyilatkozataival, hanem a szerződések betaatása ügyében biztosítékokat fog követeim. ° t r ii ^ A Katin }gy if* Franciaország beleegyezett abba a nagy kísérletbe, hogy megvizsgállak, jaj ion Kémet ország, ha egy évre megszabni J ő y a í e ,t el 1 terheitől, újra fel tud-e emelkedni gazdaságilag és politikai tekintetben megváltozik-e. A kormány súlyt helyezett emellett arra, hogy a Young-terv, amely a franciák jóvátételi alkotmánya,semmiíele tekintetben sérelmet ne szenvedjen. .A Journal hangsúlyozza, hogy a francia kormány nem adott tul Franciaország szent jogain. Ez fontosabb, mint az egyezménynek a szövege. • A Quotiöien rendkivul elégedetlen a francia kormánnyal. Ha Franciaország magasabb erdekeit vesszük figyelembe, irja a lap, a francia tárgyalóknak .tiltakozniuk kellett volna minden olyan rendezés • ellen, amely nem nyújt abszolút biztosítékot a holnao számára, A kormány ismét joy tehetetlen hibákat követett el. A szerződést ma megkötöttek, de holnao újra el fogják tépni. A Volonté á következőket irja: Németország megigérte, hogy egy even keresztül nem fogja emelni fegyverkezését. A mi érdekünk az, következik me ^lf!^ eaŐ lgé le Sy en a válasz. Minden egyéb magától ^Londonból jelentik: De Vilamil ezredes, híres angol régész felfedezte a Newton könyvtár jegyzékét,feljegyzéseit ós házi . • leltárát. Az utóbbi oly pontos t hogy Newfon egész házának berendezését, beleértve a konyha felszerelesét is, a legapróbb részletekig rekonstruálni lehetne. Az összes szobák kárpitozása bibor vörös volt, ugyanilyen szinüek voltak ágxyának selyemfüggönyei is.Kitűnik az is; hogy p tudós itala az almabor volt és mindé reggel csokoládét ivott. Newton vagyona egy részét a hírhedt "Déli tengeri vállalat" részvényeibe fektette, melyeket egy időben óriási nyereséggel adhatott volna el s ezt azért nem tet e, mert nem tartotta volna, tisztességesnek a nyerészkedést. Midőn később bankárát Flouquiert e részvényeknek más papírokra való kicserélésére utasított^, a Tudományos Akadémia elnöke ki e tranzakcióról tudomást szerzett, szomorúan jegyezte meg, hogy "még a l^gnagyobl zsenit is befolyásolhatja f nyerészkedési vagy." Az elnök mindont elkövetett, hogy a művelőt nirét titokban ta tsáfc, nehogy a.z diszkreditálja az akadémiát. /MTI/
