Napi Hírek, 1931. június/2

1931-06-17 [0253]

§, , § A Magyar távirati Iroda jelenti: Az országgyűlési választások ajánlási rendjére vonatkozólag agy a tegnapi, mint a mai lapok olyan közléseket hoztak, amelyek részben tendenciózusak, részben pedig a tények és a törvények ismeretének hiányából fakadnak t igy a^közyelemeny megtévesztésére alkalmasak. Azon nyilatkozat kiegészí­téseként, amelyet ebben az ügyben SztranyavSzky vándor belügyi állam­titkár ^tegnap a sajtó rendelkezésére bocsátott, az ujabban megjelent közleményekre vonatkozólag illetékes helyről a következő felvilá­gosítást kaptuk: Valótlan r az. mintha a belügyminiszter a választási törvény bármely intézkedését oizalmas rendelettel megváltoztatta volna. A bel­ügyminiszter, akinek nemcsak joga, de kötelessége is annak ellenőrzé­se, hogj a törvények rendelkezései azok szellemének megfelelően hajtas­sanak végre, ^nem adott ki, de nem is adhatott ki r a választói törvénnyel elle ntetben alló rendeletet sem., amely a választási biztosok által is kivetendő volna, akiknek minden befolyástól mentes választási biztosi ténykedését már maga a birói függetlenség is körülhatárol ja., A belügyminiszternek joga és kötelessége a választások tisz­tasága, valamint afelett való őrködés, hogy a/választójogi törvény szelleme es minden rendelkezése hiánytalanul érvényesül ión a gyakorlat­ban is. Ennek a kötelezettségnek tett tehát akkor eleget, amikor az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925. évi XkVI. törvény­cikk 5. §.-ának kilencedik pontjában foglalt ama rendelkezésnek, hogy minden választó csak egy ajánlásban vehet reszt, esetleges ki­játszása ellen a törvény szellemének és a választási eljárás tisztasága megóvásának biztosítása céljából - az igazságügvminiszterhez áti.atot intézett,^hogy bizonyos irányokból kiinduló, a törvény végrehajtásának kijátszását célzó kísérletek már eleve lehetetlenné tétessenek. Hírek /terjedtek el ugyanxs olyan kísérletekről, hogy a vá­lasztójogi törvény kiájátszhatd és^a választás megejtése meghiúsít­ható lehet azáltal, hogy - nem törődve a törvény tiltó és csupán ki­hágást statuáló rendelkezésére - az érvényes szavazati joggal birő választópolgárok egy részével, vagy többségévek az ajánlási iveket is­mételten vagy többször^aláíratják abban a reményben, ~ogy ezen több­szörös aliirasok alaoján^a választási biztos/vagy a választási bizott­ság valamennyi aláírást érvényteleníti es ez ál tal,egyik jelölt sem, szerezheti meg a törvény által előirt számú aláírásokat* a választást tehát nem lehet megtartani." '. Minthogy a választójogi törvény semmiféle olyan" rendelkezést nem tartalmaz,hogyha valamely szavazati joggal bíró egyén két vagy több ajánlási ivet ir alá, az aláírást minc. egyik ívről törölni kell, ellenben a . ' \ 62. 5. 9 .pontjában világosan kimondja, hogy minden választó egy ajánlásban vehet reszt,, ennélfogva a törvony szelleméből legikusan kovetke^ik^ hogy minden választónak, aki az aján­lási jogával élni kíván, r egy érvényes ajánlata, lehet. . ^Ha a választási biztos,illetőleg . . lajstromos kerületekben a. választási bizottság elé mégis olyan ajánlási ivek kerülnek,amelyekéi a- tiltó rendelkezés ellenére egy ajánló neve töb.-ször^szerepel, az előbb említett szervek joga és kötelessége annak megállapítása, hogy az aláírá­sok közül melyiket fogadja el érvényesnek. A belügyminiszternek az igazságügyminiszter előtt kifejezesse juttatott álláspontja tehát csupán .azt a célt szolgálta,hogy a valaszta^ si eljárás tisztasága biztosíttassák ós a fentemiitett módon t&rybeyett kísérletekkel szemben a választójogi törvény szelleme ós kitűzött célja faentől hatékonyabban érvényesüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents