Napi Hírek, 1931. június/2

1931-06-26 [0253]

/y, § P á r i s, június 26. /Magyar Távirati Iroda./ 1 kamara ülésének szünetében Laval miniszterelnök a folyosón ki jelent ette,hogS a loung-terv mindennemű;.nódositás it a kanara ratifikálásitól teszik Iüggővé. , r Szünet után Margaine képviselő mondotta el interpellációját és sajnálkozását xejezte ki azon/ hogy az amerikai és az angol kormány Hoover javaslata előtt előzetesen megegyezett. Hoover - mondotta Margaine szakitott a hagyományos íáonrte-poli ti kával. A szőnok szerint Németország kitűnő gazdasági,helyzet ben van. Németország Amerikában nagy megiend éléseket tett es igy természetes, hogy Amerika érdeklődéssel kiséri Németország hel}'zetet. M

ost minden arra irányul, hogy Neme tor :.zag megszabadul jon jóvátételi kötelezettségeitől. t Dubois képviselő.a jóvátételi bizottság volt elnöke, interpellációjában hangsúlyozta, hogy Franciaországnak kétségbevonhatatlan joga van a nemet fizetségét feltételhez nem kötött részére/meg akkor is. ha Nemetországfrendszeresen fizetni. A feltétel nélküli fizetségek a tizedrészét sem teszik ki annak,, amibe Franciaországnak a jóvátétel került. Y\tw ÍMAJ líarin képviselő interpellációjában ' természetesnek találja Amerika javaslatai amely arra irányul, hogy hozzanak hat és fél•ulliard frank áldozatot Nemetorszag erdekében. Amerika ugyanis a német üzleti életben több mint 25 milliÁro. frank erejéig érdekelt. A francia nép csak akkor jut tudatára annak, hogy mit jelent Hoover javaslata, ha majd a kétmilliárd német fizetséget ujabb adókkal kell pótolni. Nemetország gazdasági helyzete Marin szerint is kitűnő. A német birodalom - mondotta - w ' na,y összegeket pazarol katonai és haditengerészeti célokra, A szónok szerint nemcsak egy evrol van szó Hoover javaslatában, hanem e javaslat során eldől az egész loung-terv sorsa. A loung-terv meghal, ha'a francia parlament határozottan ki nem mondja, hogy ez B. terv érinthetetlen, /többsége t A szónok beszédének e részénél a kamara nagy : ' Vés a kormány tagjai közul_töbpen - a miniszterelnök is - élénken tapsol. irancois Albert képviselő figyelmeztette az elnököt, hogy a miniszterelnöknek, aki szenátor, nincs joga a parlamentben tapsolni. Marin képviselő azonban a kamara derültsége jtozben folytatja beszédét: - -&ngedjük meg a szenátor-mini^zter uraknak is, hogv tapsol- . janak azokra_ a hasznos kijelentésekre, amelyeket mi hangoztatunk. Marin szerint Hoover elnök javaslatát az amerikai kengreszr szus a választási _ kampány kellős köz epén tárgyalja le. A Hearst--fóle franciaellenes sajtó mar megkezdte kampányát, Franciaországhoz senkinek sem szabad ultimátumot intéznie, Marinnak e szavaira a parlament valamennyi padján heves tapsvihar tört ki.^kamara tapsvinára közben Laval miniszterelnök felemelkedett helyéről ós a következőket mondotta: . - Senkisem mondhatja, hogy Franciaország ultimátumot kapott. Az Egyesült Államok nagykövete felkeresett engem és tisztázott minden félreértést. A nagykövet jegyzéket adott át, r

amely hangsúlyozza, hogy Hoover elnök javaslatát nem^előzték meg semminemű tárgyalások egyetlen külálIámmal sem. Franciaország volt az első állam, amelyet a javaslatról értesítettek. Franciaországnak teh .t nem szabad azt gondolnia,hogy szán- o dékosem mellőzték. , Laval miniszterelnök végül kérte^a szónokokat, hogy tartózkodjanak a vita során az ilyen kijelentésektől, amelyek veszélyeztethetnek a meűánduló tárgyaláso.kaj* vEzután Marin • folytatta beszédét, amelynek során sajnálattal ^állapította meg. hogy az. Egyesült Államok tetszés .szerint hol " érdeklődik, hol nem érdeklődik Európa helyzete iránt .Amikor Franciaországról van szó, Amerika, távolmarad vagy meghiusit olyan kezdeményezéseket, mint az általános leszerelés. Az amerikai üzletemberek beavatkozása a francia frank stabilizációjára irányuló műveletekbe egyenesen szerenosétr lenség volt • Marinnak e szavaira a kamara ismét tapsviharban tört ki.