Napi Hírek, 1931. június/1

1931-06-14 [0252]

/ 0-01111303 ut ja,j,Folytatás/ / Szentesen a különböző hatóságok, testületek és^szervezetek élén dr .Négye'lsy'Imre polgármester fogadta és üdvözölte az érkező honvédelmi miniszteri. Felhívta figyelmét azokra'a nehéz szélre,amelyekkel a városnak küzdenie kell és kérte a minisztert, hogy különösen munkaalkalmak teremtésével segítsen a városon

t Innen a miniszter a Kossuth-térre ment, ahol ekkorra már mintegy 8-10,000 főnyi választóközönség gyűlt egybe. Az elhangzott beszédeket,amelyek láthatólag lelkesen hatottak a tömegre, megafonokon továbbították a tér távolábbeső részeibe, Elsőnek a nagygyűlés megnyitása után Lázár Andor beszélt. Hangsúlyozta, hogy egész politikai működésében azok a gondolatok vezetik. amelyek a honvédelmi minisztert, a magyar jelen erőskezű munkását vezérli^? Mindketten hűséges és odaadó munkásai annak a nagyszabású politikai irányitásnak, amelyet Magyarország miniszterelnöke/gróf Bethlen István képvisel. /Éljenzés/. Ezután visszapillantást vetett a kormány tízévi, munkásságára; a magyar valuta megszilárdítására és azokra az intézkedésekre, " amelyeket a kormányzat a konszolidáció megteremtése érdekében tett. Utalt' arra, hogy a magyar-olasz és magyar-osztrák szerződések utján biztosították a gaöonafelesleg háromnegyed részének elhelyezését, A bol/ettát a " gazdákra feltetlenül előnyösnek tartja ás ezt az intézményt mindaddig fenn kell tartani, amíg más intézkedést nem találnak. A földreform terén még néhány hiba orvoslásra szorul. A sokat emlegetett külföldi kölcsön ajánlatai a kormány előtt fekszenek és remél jük.nogy mielőbb megoldásra talál a kérdés. A nagyipar támogatása után szükségesnek, talál ja a kisiparosság megsegélve zéset. A kereskedelem érdeke azt kívánja, hogy minden felesleges beavatkozástól mentesüljön. Hangsúlyozta, hogy mindent megtesz abban az irányban, hogy a város legalább is annyit kapjon,mint a többi város. Megemlite tte ? nogy közbenjárására a honvédelmi miniszter megindította a kaszárnyaépitést, amely bizonnyal hozzájárul a munkanélküliség aayhitéséhez. Az utóbbi célt szolgálja az óriási arányú terv is,amelynek segítségével öntözés utján akarják az Alföldet még termékenyebbé tenni*, Egyébként a magyar haza nagyobb dicsőség

1

'' iek munkása kivan lenni. Éljenzés fogadta a képviselőjelölt beszédét. Utána Gömbös; Gyula szólt az egybegyűltekhez-. - Szívesen járom az Alföld rónáját, nemcsak azért, mert mint természeti sajátság szép, hanem azért, mert az Alföld magyarsága közeMl] lelkemhez. Az Alföld magyarsága, a múltban makacsul ragaszkodott a magyar függetlenségi gondolathoz s mar csak ezért is közeláll szivemhez. Látom a magyar Alföldi nép állambölcseleti adottságát akkor, amikor nehéz időkben ösztönszerűen megerezte, hogy csak annak a nemzetnek érdemes élni, amely állami függetlenségét mindenkor megtartja. Istennek hála,ma már függetlenek vagyunk s a 67-es es 48-as probléma közvetlenül nem

#

érdekelheti a magyar u

nópet, mert ezt megoldotta a történelem. Ezekkel a jelszavakkal ma mar politikát csinálni nem lehet. Ez ma. már a történetírókra tartozik , nekik kell vele foglalkozniuk. Ma már egészen más kérdések állnak előtérbem. Elsősorban az önálló államvezetéshez szükséges gondola.ttal legyünk tisztában,, Valamikor Bécsből irányították a magyar politikát, na hála Istennek már Buda- ~ vágattól. Ennek ellenére szükséges azonban, hogy a külpolitikával foglalkozzunk. /Folytatása követKezik/