Napi Hírek, 1931. június/1
1931-06-11 [0252]
L § L o n d o n , jinus 11. /Magyar Távirati Iroda/ A kormányhoz közelálló Daily Horald vezércikkében a leghovosobben tamadia Briand-t a Young-t orv" meg változtat hatat lnaságár dl mondott beszéde miatt, amelynek hanggá, a cikk szerint, Poincaré-ra emlékeztet. Sző som lehet európai ogyeégrői, amig a'nagyhatalmak ily módon ragaszkodnak a Young-teryhoz. amely ocdig,--.-mint minden ms nozctkozi ogyezmeny, rovidíalható. A levelező szerint a megváltoztathatatlan sápról való beszéd nemcsak ostobaság, dc egyszersmind megtagadása \- ama népszövetségi intézményeknek, amelynek Briand ' oly sokszor vallott hűséget. Briand «!. kétségbe fogja ejteni a józan német elemeket és egy vonassál megsemmisít heti minden eddigi érdemeit. ° íl s § L o n d p n , június 11. /Magyar Távirati Iroda/ Spendcr a Daily News r Chronicleban utal arra, hogyha Németország felfüggeszti fizctxségeit, akkor Franciaország sem fizet Angliának és így egyedül Angliát terhelné az Amerikának fizetendő 38 millió font. A roung-torv alap ián -iria Stoonder - a németek fizetnek a többig országnak ez utóbbiak pedig kölcsönösen egymásnak. Nem ez az eljárás yolt-e a fo.oka a világgazdasági válságnak. Lehet-o Ná&Qtorszagtól es a többi orsz agtol ^továbbra is járulékot követelni, mialatt vamsorompokkal teszik lehetetlenné a fizetéseket. Mindaddig nem javulhat a helyzet, amig ezt a'kérdést nem rendezték. —~».—— G §Bukarest, iunius 11. /líagyar Távirati Iroda./ Ghica ~ Krisan volt közlekedésügyi alminisztérnek a Cetatea bank bukásával kapcsolatban történt nagy feltűnést keltő letartóztatása ügyében tegnap határozott a brassói törvényszék vádtanácsa. Kris:n a vadtanácsi tárf yaláson hosszasan előadta, milyen szerepet töltött be a csődbe juott banknál. Elmondotta, hogy 1923-ban a bankYezetőségének felkérésére Amerikában járt, hogy ott propagandát c r ~náljŐh az amerikai románok között pénzüknek a Cetatea bankban való elhelyezése érdekében. Az amerikai románok e propaganda következtében mintegy harminc millió lejt küldtek át a bankba betétként, amely betétek után a bank 7 százalék kamatot fizetett. Nem leheteti tudomása arról, hogy ezt a pénzt a bank vezetősége hűtlenül kezelte. Később, amikor a bank helyzete már veszélyeztetettnek látszott, mentési akciókén. 50 millió lej visszleszám tolási kölcSönt szerzett számára a Román Nemzeti Banknál a nemzeti parasztpárti kormány idejében, amelynek mint alminiszter ő is tagja volt. Ennek a kölcsönnek a megszerzése csak nagy nehézségek^ árán sikerült, de azért mégegy izben ki tudott • ' a bank 1 számára a pénzügyminisztériumban 37 millió lej kölcsönt. ÍTeki~¥índebből semmi haszna, nem volt. a pénzből egy fillért nem kapott és az igazgatóságba való beválasztását is visszautasította. Ezzel szemben az ügyész a Krisan amerikai útjával kapcsolatos visszaélésekre mutatott rá és bizonyította, hogy az alminiszter hamis elszámolásokat készitett. amelyeknek alapján : o millió lejt vett fel amerikai pénzszerző kőrútjáért. Hasonló visszaéléseket köpetett ti a. hitelek megszerzése körül is, A törvényszék ez~k után helybenhagyta a vizsgálóbíró letartóztatási parancsát, amely ellen a letartóztatott Tínsrn vécőügyvédje a táblához felJbbezett.
