Napi Hírek, 1931. június/1

1931-06-10 [0252]

. „ , I-A^ c s » jwnitts 10. Az egyetemi alapkőletétel! ünnepség befejezése utan Klebelsberg Kuno grof kultuszminiszter az egyetemi tanács tagjainak a varos es sármegye előkelőségeinek és az építészeti szakértők kíséretében megtekintette azokat a területeket, amelyek az egyetem későbbi építkezései es az'egyetem botanikus kertje elhelyezése szempont iából te kin tétbe jöhetnek. A terv az, hogy valamennyi egyetemi épületet külön egyetemi városrészben összpontosítsak. • Ezután a kultuszminiszter küldöttségeket fogadott, majd " resztvett a Nadof-sz állóban tiszteletére rendezett ötszáz teritékes társasebeden. A banketten vitéz Keresztes Fischer Pereno főispán a kormányzót köszöntötte fel, majd Bozóky Géza rektor az egyetem, Surányi Miklós pedig a Janus Pannon ius-társaság nevében üdvözölte a kultuszminisztert. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter az üdvözlésekre vá- " laszolva hangsúlyozta, hogy a kultuszkormányzat nem állította a második vonalba a Dunántúl egyetemét az alföldi egyetemekkel szemben, de Szegeden ós Debrecenben a provizórikus eIhelyez&edés7- . relt és ezért elsőnek ezeken az egyetemeken kellett segíteni, /türhete11enebb/ ,Alightgy letettük az uj egyetemi építkezős alapkövét folytatta beszedőt a miniszter - küldöttség jelent meg-előtte" . amely azt " kiyanta , hogy a reáliskolát kibovitsük ós újjáépítsük. Bárhova megy az orszagban^ a szulok küldöttségei minde^nütt hangoztatják előtte, h«gy nem hajiandok gyermekeiket egészségtelen, túlzsúfolt iskolai helyiségekbe küldeni, fiz a kívánság, amely kisebb és nagyobb helyeken egyaránt megnyilvánul, Jellemzi az ország valódi helyzetét , nem pedig azok az egyes pesti sajtóorgánumokban elhangzott állitások, hogy a kultuszminiszter a Dárius kincset is hajlandó volna elkölteni. Igy

r

tehát^két egymástól igen eltérő szemlélet ^fejlődött ki. Reméli, hogy a választás meghozza e részben a kor"rekturát^és meg van győződve, nogy a vidéki kerületek majd tudtára adják képviselőjüknek azt, hogy. melyik mentalitás képviseletét kívánják tőlüki azt, amely saját kerületük józan érdekeit jelenti, vagy pedig azt a másikat, amely eleg messze esik az ország kívánságaitól és a valóságtól. Ha ez bekövetkezik, akkor lehet majd az országban komoly, decentralizációs politikát .folytatni, mert eddig több szo esett a decentralizációról, mint amennyi intézkedés történt annak megvalósítása érdekében. Már pedig a fővárosnak és környékének további duzzasztása katasztrofális következményeket vonbat maga után. Az ország lakosságának oly nagy hányada a tömör ül most össze egy helyen, ami veszedelmet jelenthet; a forradalmak., a városok pErifériáiról es az elővárosokból szoktak kiindulni, ahol nagy a nyomor, nagy az elégedetlenség es ma) van a gyújtóanyag ahhoz, hogy nagy tömegeket mozgásba lehet hozni a rend megdöntésere. Aki szem előtt tartja az esetleg kifejlődhető bajokat, annak ügyelnie kell arra, hogy az ország társadalmi struktúrája egészséges, a nemzet területi megoszlása pedig racionális legyen. Nem a fővárts növekedése ellen beszél, de annak beteges megduzzaszgcása ellen. Meg kell tenni mindent avégből, hogy legyenek a vidéken ipari es kulturális gocgontok, amelyeknek & környékre a^raktiv erejük van. A népszámlálás eredményéből fájdalommal látjuk, nogy a városok egész sorának lakossága fogyott, Másutt pe . dig stagnál

? Ez azt jelenti, hogy a természetes népszaJDorodás ezekről^a helyekről elvándorolt. A városoknak tehát nemcsak a környékükre, de saját népességükre sincs meg az attraktív er§jük. /Folyt, kövy