Napi Hírek, 1931. június/1
1931-06-09 [0252]
/A francia kanara üléséről szóld tudósítás 1-f oly tatása/ Cot felveti a kérdést, vájjon a kormány kitüntetéssel akar— ja-e megjutalmazni azt a rendőrt, aki ezt a brutalitást elkövette. Azt" követeljük - mondotta Cot -/ hogy amikor Briandt és a békét éltetjük, legalább is olyan elbánásban részesüljünk,mint bizonyos jobboldali ligák felfogadott tüntetői, Laval-miniszterelnök válaszában ki jelentet te, hogy a kormány nem engedheti meg, hogy Paris közepén a város nagy Soulevardjain tűnte- " téseket rendezzenek. Ez már csak az utcai forgalom érdekében is meghágod-, hetetlen. A szocialisták és a kommunisták heves közbeszólásokkal ós lármával sza.kitották meg Laval szavait. Laval . . " kijelentette, hoar a tüntetők nemcsak Briandt ós a békét éltették, de igry kiáltások is hang zottak fel: Le iardi,euvalj le Doumerrel í Gyerünk az elnöki palotához! Bonnet képviselőfy . . felszólalt és csodálkozását fejezte ki .. ,, hogy a miniszterelnök szolidaritást vállal a rendőri brutalitásokkal, Pw^nv A két interpellációnak későbbre halasztását a kamara 326 szavazattal 257 ellenében elhatározta, Lórin képviselő interpellációt terjesztett be az acélsisakosok legutóbbi boroszlói tüntetése tárgyában. Szerinte a-tüntetés , a-^ melyen 150,000 ember vett részt, rendkívül nagyjefLtőségü. Kétségtelen, ' hogy a német hatóságok,amelyek 80 különvonatot bocsátóttak a tüntetők rendelkezésére, elősegítették a tühtetés megtartását. Béke-időben hasonló tüntetés valóságos mozgósítási kisőrletnek tekinthető. Sajnos - mondotta a szónok- bár azt állit ják,hogy két Németország van: egy jó és egy rossz, a magam részéről hiába keresem a jó Németországot. Nemetorszqg e pillanatban pángermán. ós az európai bókét fenyegeti» Briana padjából válaszolt Lórin képviselőnek. A boroszlói tüntetés - mondotta - sajnálatos és megrovandó dolog volt. A tüntetésen azonban nem 150,000 hanem csmpán 50,000-60.000 ember vett részt«A francia külügyminiszter egyébként illetékes német helyen közölte,hogy mi a véleménye e tüntetésről. /Foljrtatása következik/ § D e b r e ce n, június 9, Kedden délután Deoreceriüen elhunyt Pápay József egyetemi tanár, az európai hirü finn-ugor nyelváóz, Pápay József 58 éves volt és a magyar tudományos élet legismerteah 1 alakjai közé számított. Mint összehasonlító nyelvész Simonyi Zsigmondnak ^es Szarvas Gábornak volt tanítványa, Nagy tehetségét már fiatal korában felismerték és Zichy Jenő gróf T meghivta a harmadik ázsiai expedícióra. Először Szentpéter vár ott ós Helsinkiben tanulmányozta a finn— Í gor nyelveket, majd a Zichy-expedicióval Kazánig ment,önnön'pedig egyeul indult el, akárcsak Körösi Csorna Sándor f az északi osstyákok közé, akiknek körében rengeteg tudományos értékű nyelvészeti anyagot gyűjtött, Visszatérte után a tudományos akadémia alkonyvtárnoka, majd a debreceni kollégium tanára lett. Később a gróf Tisza István tudományegyetem nyílva nos rendes tanára a finn-ugor összehasonlító nyelvészeti szakon. Tagja volt a tudományos akadémiának:, a helsinkii finn akadémiának és egész élete végóig nagy tudományos munkásságot fejtett ki. ' ^Temetéséről csak holnap történik intézkedés./MTl/ —MM
