Napi Hírek, 1931. június/1
1931-06-06 [0252]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Tiszajobbparti Mezőgazdasági f Kamara területen /neves ± Borsod . Abauj, Zemplén stb./ területén pusztuló vetésekről szarnyrakelt hibása vagy félreértett értesülések kiszinezésóbői eredt, túlzott ós riasztó hírekre a földművelésügyi minisztérium szükségesnek tartja a következők közlését. A buzavetósek beteg-állapotáVról vett hirek után a földmivelésügyi miniszter azonnal elrendelte ajaelyszini vizsgálatot. A szakintézmények kiküldöttednek ós a külső gazdasági szakembereknek jelentéséből r a következők ^állapíthat ók meg: A szóbanforgó vidék őszi vetései a kismértékű őszi pocok- • és futrinkakártétel következményein kivül sokat szenvedtek a kései fagyoktól. Ezek március végén 18 fok napi hő ingadozást ós minusz 17 fok éjjeli lehűlést számitasbaveve talajmenti nagyok alakjában nagyon megtámadták a vetéseket és ellenállásukat is nagyon csökkentették. Ehez járult azután a szérencsenpoloskanak /egy keleti nagy gabonakártevő magyar testvérfajának/ tömeges megjelenése, amely szúrásával f ' és szívogat ásával egészen a kalászolásig a legkülönbözőbb megbetegedéseket és részleges, ,vagy teljes elhalásokat idézte elő a sáson, a száron, a,sarjakon es a^kalászon-^Nem csoda, ha ^mindezen hatások alatt a májusi átlag száragidőjárás mellett foképen a,búzák nemcsak fejlődósükhen akadtak meg, nanem a talaj taoláltsága és min ssége szerint, részlegesen vagy egeszén pusztulni kezdtek. Külső gazdasági szakemberek vizsgálata ós véleménye szerint ehez helyenként,hozzájárult a vetések felfagyása, illetve a fagy következtében előállott talajmozgás is. Mindezen okok^által közvetlenül előidézett baiok kifejlődésüknek tetőpontját még május vége előtt elérték. Az addig teljesen ki nem pusztult búzák tehát árszakértők véleménye szerint már csak javulhatnak^ a hamarosan beálló kiadós esők a megmaradt'sarjak kielégítő fejlődését és .......... . az akadályozott kalászolást kellően elősegítik. Ehezkóoest a kár igazi mórtéke csak június közepe felé lesz pontosan megállapítható. A közbejött esőzés folytán annak csökkenése- biztosra várható, t , > A tavaszi vetések kevésbbó szenvedtek mindé bajoktól. Közülök elsősorban a zabvetések, másodszor az árpavetések megkésett vetése következtében a fritléggyel erősebben /igen sok esetben 90 százalékig/ fertőzöttek, A/végleges veszteség nagysága, ,mint minden hasonló • esetben, itt is^tisztán attól függ ><r hogy az^ido^árás kedvező vagy ked vezőtlen alakulása szerint a fritlégy támadásától ^elpusztult - anyasarjak ós mellóksarjak pótlása milyen mértékben történhetek meg. A fagyokozta károk ellen természetesen nincs ^vedelem, s^a, vetéseknek a rovartámadásokkal szemben való ellenállósága fokozására eddig sajnos nincs mód. A fritlégj ellen való ^egyetlen természetes védekezés fegyverét /korai vetés/őszintén kivédhetetlenül mostoha időjárás ütötte ki a gazdák kezéből. A bajt fokozó és betetőző szere_ csenpoloska Európában mindeddig ismeretlen^kázrtetele ellen ma meg szintén nincs védelem és a baj korábbi megállapítása eseten sem lett volna,mert eddig még nem talált kártétellel állunk szemben. A földmivelésügyi minisztérium azonban minden intézkedést ^megtett, hogy hasonló karok megelőzése .végett az egész kerdes sürgős es legalaposabb tan -ulmányozás tárgyává tetessék.
