Napi Hírek, 1931. június/1

1931-06-04 [0252]

íH^v' v i s, június 4. Havas,/ Portopraiából jelentik: Îlrt^âlïïî^xSf^Î"^ 2

Gm fGlcl ^ a valósinak A téves hírt egy radiotaviróalloáás hozta forgalomba. ^ ' utját^ Lisszaboni jelentés sze int a Do.X. tovább folytatja ... _ A prajai légi-posta állomás jelenti, hogy a Do.X. továbbrepül a Cap Sud ír anyában. /L'TI./ /?/ . § P á r i s,június 4. /:-agyar Távirati Iroda./ Grandi beszedet taglalva a Temps, kiemeli Grandinál azt a megállrp it Vsát ,hoiy ?ÏSn™«ïf

§ °?

allû ttt-^

k

fvet politikájába és ha utfa összeesik mások ff^r^FS

1

' ez nem -lelenti azt, hogy Olaszország mások politikáját teszi magaeya, A tengerészeti tárgyalásokra vonatkozó ki jelentés eoiei kapcsolatban a lap hangsúlyozza, hogy a felmerült nehézségek nem az egyezmény alapelveire' va_nátkoznak, hanem csóroán,a pótlásról szóló rendel' kezesek értelmezés

ère» A lap örömmel veszi tudomásul, hogy Grandi a nehézségek leküzdését óhajtja és annarç a reményének ad. kifejezés t,hogy sikerül rövidesen megegv zésre jutni., Imi a német-osztrák vámszóvetség ügyét illeti. Grandi nyilatkozata arra vall, hogy az olasz kormány a kérdés politikai oldalára helyezi a fősúlyt, *z olasz külügyminiszter - folytatja a lap -, azt hiszi, hogy a politikailag megnyugodott és gazdaságilag megerősödött Fémetország az egyensúly tényezője lesz Európában^ Ebben mindenki egyetért, de a,legutóbbi események tanúsága szerint Fémetország sajnos még távol áll a politikai megnyugvástol. Befejezésül a lap hangoztatja, hogy a biztonság,előfeltétele a leszerelésnek* ez nemcsak a logikából folyik, hanem a népszövetségi alapokmány is világosan igy rendelkezik. /T/ § P á r i s.június 4. VHa^yar Távirati Iroda./ A Paris Midi kiküldött munkatársa'beszf férést folytatott Poincareval. aki jelenleg vidéki birtokán,, Sarpignyhan tartózkodik, Poinoere elmondotta, hogy az orvosok eltiltották: ugyan a politikai szerepléstől, de megengedték, hogy tovább dolgozzék könyvén. Jelenleg a nyolcadik kötetet irja, s ez,a verduni csatával foglalkozik. Minthogy a háború mindegyik évéről külön kötetben számol be, Clemenceau és Foch 1918-ban felmerült ellentétének megvilágítására csak a tizedik kötetben kerül sor.