Napi Hírek, 1931. május/2
1931-05-17 [0251]
y_S ' ' f L § L o n d o n , május 17. / Magyar Tár irat i Iroda./ Garwin az Observerben hosszú cikkben^ .' • . a német-esztrák • hangoztatva, hogy a Népszövetség ellenére Európa ismét két táborra oszlott, A haderők egyenlőtlensége elhalasztja ugyan az összeütközést, de a a végső harc annál elkerülhetetlenebb ás annál rettenetesebb lesz. Európa legnagyobb részében a statusouo az erőszakon alapnál és azt karhatalommal tartják fenn. Erkölcsi leszerelésnek , szellemi kibékülésnek nyoma sincs, mert az igazságot nem^mérik kellő mértékkel a különböző nemzetek között. Ma, amidon 12 év telt el a békeszerződés és a népszövetségi alapokmány aláirása óta, egy uralkodó csoport mégmindig tiltja a néppk közötti egyaalő— séget. A győztesek, akik maguk állig fel vannak fegyverkezve, meghódi4 tett fajkent bánnak a nagy német néppel. A francia hatalmi csoport, beleértve a kisantantot, korlátlan uralmat gyakorol Európa felett, gyakran diplomáciai nyomás, vagy pénzügyi rábeszélés segítségével is, A továbbiakban hangoztatja Garwin hogy lapja kezdettől fogva a leghevesebben elitélte azt a politikát, nogy az osztrák-magyar monrachiát darabolják fel, ahelyett, hogv gazdasági közösségen alapuló nagy dunai föderáci ö vá alakították volnaxát. Ez utóbbi DE goldáj fontos lépes lett volna a világ jobb és biztosabb megszervezése felé. De győzött a destruktiv nacionalizmus őrülete. A csehek, szerbek, lenS elek és a többiek könyörtelenül saját önző érdeksiket hajhásszák. j körülmények között a leggjülületesebb és legtürhetetlenebb zsarnokság volna megtiltani Ausztriának, hogv saját boldogulását a neki tetsző módon * n keresse. A német fajnak époly joga van az egyesülésre,, mint a franciáknak, cseheknek ; , szerbeknek es románoknak," stb« , akik hatalmas idegenfaju s nyelvű kisebbségeket söpörtek uralmuk alá, csakhogy a^saját nemzeti egységüket me^alosithassak. Senkisem hibáz-' tathatja Németországot , ha kilépne a Népszövetségből, arra az esetre, ha az utóbBi ismét szolgalelküséget tanúsítana a regy veres francia uralommal szemben. Anglia soha többé nem fos; újból Németország ellen idegen kontinensi érdekekért harcolni. Ha bármely kormány különösen ellenállna tatlan, abszolút kényszerítő szükség nélkül uj európai háborúba keverné bele Angliát, azt a kormányt a forradalom erejével kitörő nemzeti felháborodás sönörné él. Értsék meg ezt végre Parisban, Brüsszelben, Prágában, Belgrádjban, Bukarestben és Varsóban. Ami pedig a fegyverkezést illeti, a nagy német népet nem lehet egy ujabb évtizedre tehetetlenségre kárhoztatni, állig felfegyverzett szomszédok pőrében. A történelem bizonyítja, hogy tartós beké alapját csak a békeszerződések revíziója képezheti. Más vihar&elekről beszélve megemlíti:, a cikk, hogy esetleges román forradalom könnyen európai veszedelemmé válhat, amennyiben a szovjet beavatkozása elótt nyithatna kaput. Franciaország ós hűbéresei olyan politikát követnek a leszerelés, szerződések és a békerevizió dolgában, amely megfosztja őket Anglia és Amerika támogatásától, ellenségükké teszi Olaszországot és Oroszország » karjaiba kergeti Németországot. Mindez odavezet, hogy a tulso tábor kezd erősébe lenni a francia csoportnál. [Jofi&lk,^^ ^«if<iA^et
